Piaci hírek

Itthon néhány hete – a szomszédos országokhoz képest is – valósággal elszálltak a cukorárak, s a gyakran 350 forintos kilónkénti ár miatt a hazai vásárlók a környező országok határ menti boltjaiból fedezik szükségletüket, kilónként akár 100 forinttal kevesebbért. Eközben a világpiacon cukortöbblet van. Milyen hatással van mindez a magyar árakra, mikorra várható mérséklődés?

Az elmúlt hetek során a sajtó többször is beszámolt arról, hogy Magyarországon külföldi élelmiszerek megtévesztő módon magyar termékként kerültek eladásra. Tulajdonképpen milyen törvényi előírások érvényesek ezen esetekben? Csak azon termékek nevezhetőek magyar termékeknek, amelyeknél az összes előállítási lépésre Magyarországon kerül sor?

"Semmit nem találtunk” – jelentette ki az Európai Bizottság fogyasztóvédelmi felelősének szóvivője.

Drágábban tojhatnak a tyúkok húsvétra: a szakértők áremelkedést várnak a tojáspiacon. Az árakat nem csak az ünnep hajtja, fogynak a tojótyúkok is. A brüsszeli állatjóléti előírások jövő januári változására készülve a termelők inkább húscsirkében utaznak.

Leállhat a mézfelvásárlás, amennyiben a magyar állategészségügyi hatóság továbbra is nulla toleranciát alkalmaz a mézben előforduló antibiotikumokra – állítják mézpiaci szereplők.

A kormány még nem hozott döntést egyes élelmiszerek áfá-jának csökkentéséről - tájékoztatta az MTI-t kedden a Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság.

Támogatná az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését az Országos Kereskedelmi Szövetség. Azt vitatják, hogy a költségvetés bevétele lényegesen csökkenne emiatt, hiszen a kereskedők olcsóbban adnák az érintett termékeket, így pedig nőne a fogyasztás.

Napjainkban is fölbukkannak élelmiszerekkel kapcsolatos visszaélések, hamisítások, próbálkozások. Szerencsére egyre ritkábban.

Három verzióban készít újabb kormányjavaslatot az élelmiszerek általános forgalmi adójának (áfa) csökkentésére a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) – tudta meg az agromonitor.hu. A tárca 5 százalékra mérsékelné a mai 25 és 18 százalékos kulcsokat. Értesüléseink szerint a minisztérium elsősorban a válságban lévő sertés- és baromfiágazat termékeinek áfáját csökkentené. A második tervezet e termékkört kiegészítené a kenyérrel és a tejjel, a harmadik pedig a tojással és az étolajjal. A VM számításai szerint évi 240 milliárd forint költségvetési bevételkiesést okozna, ha valamennyi alapvető élelmiszerre 5 százalékos áfa lépne életbe. A veszteségek jelentős része viszont megtérülne, mert többletbefizetések származnának abból, hogy a gazdaság kifehéredne, a fogyasztás pedig nem esne vissza – hangoztatják ágazati szakértők.

Megtévesztő címkézéssel kínálnak sok helyen „Magyar Szürkemarha Hús”-t, és az értékesítőhelyek nagy része feltehetőleg nincs is tisztában azzal, hogy hamis terméket árul – állítja Babay Gellért, a Magyar Szürke Marhát Tenyésztők Egyesületének alkalmazottja. A forgalmazók a megtévesztő vagy hamis címkével rosszabb minőségű marhahúst adnak el a fogyasztóknak „szürkemarhaként”. Az egyesület a „Magyar Szürkemarha Hús”-nak uniós oltalmi eljárásban szeretne földrajzi védettséget szerezni, mivel e minősítés segíthetne a hamisítások elleni fellépésben is. A két éve folyó uniós eljárás várhatóan 2012-re fejeződik be. Az oltalom gazdasági előnnyel is járna, mivel a szigorú névhasználat és a hamisítások visszaszorítása az értékesítéseknél a Magyar Szürkemarhát tenyésztő gazdákat hozná helyzetbe. Ma körülbelül 6 ezer kiváló pedigréjű, fajtatiszta nőivarú állat van az országban, de az állományt a tenyészbikák, a vágóbikák, az üszők és a borjak is növelik. Sokan hobbiból, hazafiságból vagy a jó terület-karbantartó képesség miatt tartanak szürkemarhát, így a tenyészetek száma elaprózódik. Ez – tette hozzá Babay Gellért – árutermelés szempontjából rossz, de a fajta-sokszínűségét szem előtt tartó tenyésztés szempontjából jó.