Előnyben a hazai étkek

Napjainkban is fölbukkannak élelmiszerekkel kapcsolatos visszaélések, hamisítások, próbálkozások. Szerencsére egyre ritkábban.

Tavaly nyáron szigorodtak az import termékek ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések. Dr. Szűcs Antal élelmiszer-higiénikus, a Heves Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága osztályvezetője elmondta: a megyében mintegy 20 vállalkozás van, amely élelmiszerek importjával is foglalkozik, ezek egy része a további élelmiszer-előállításhoz szállít be alapanyagot, a többit magyar nyelvű felirattal ellátva értékesítik. A rendelet hatályba lépése óta folyamatosan végzik az ellenőrzéseket az importáló létesítményeknél.

Házias ízek, nem csak a háziaknak. A megyében csaknem kétszázan regisztráltak a könnyített értékesítési rendszerbe.

– Ilyenkor megvizsgáljuk, hogy az importőrök eleget tesznek-e az előírt nyomon követési kötelezettségüknek: nyilvántartást kell vezetni a külföldről beérkező áruról, a beérkezés idejéről, a beérkező szállítmány mennyiségéről, az áru minőségmegőrzési, vagy fogyaszthatósági idejéről, származási helyéről, beszerzési áráról. Az adatokat – a németországi dioxinnal vagy dioxinszerű anyagokkal szennyezett sertés- és baromfitermékek Magyarországra történő behozatalának veszélye miatt – minden import-élelmiszernél a beérkezés előtt 2 nappal be kell jelenteni az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság illetékes kerületi hivatalának.

Egyre nagyobb hangsúly helyeződik ugyanakkor a helyben termelt nyersanyagokból, házilag előállított élelmiszerekre. A 2010-ben módosult kistermelői rendelet teszi lehetővé ezen áruk könnyebb értékesítését, meghatározott szabályok szerint a végső fogyasztó részére, valamint boltokba és vendéglátóegységekbe, a közétkeztetésbe egyaránt.

Szabad a vendégasztal, a disznótor

Az új rendelkezések biztosítják az olyan hagyományok megőrzését, mint az ökör-, birka-, kecske- és disznóvágás, a disznótor. Magánhasználatra teljesen szabad a vágás, a falusi vendégasztal szolgáltatásnál, és a rendezvényeknél a hatóságnak történő bejelentés mellett mód nyílik az ellenőrzött állományokból helyi/házi vágás elvégzésére, a hús helyben való elkészítésére, helyben fogyasztás céljára történő értékesítésre. Az ökörsütés, birkapörkölt, házi disznótor a falusi vendéglátónál és a rendezvényeken is engedélyezett, és kistermelő is végezhet falusi vendégasztal szolgáltatói tevékenységet az általa megtermelt vagy előállított, és kiegészítő alapanyagként vásárolt élelmiszer felhasználásával.

Mint dr. Szűcs Antal elmondta, a megyében ebbe a rendszerbe 175 kistermelő regisztrálta magát, akik egyúttal biztosítják a megfelelő feltételeket a biztonságos élelmiszer-előállításhoz. A termelők többsége növényi eredetű portékával (például lekvárral vagy akár gyógynövény készítményekkel) jelentkezik a piacon, kevesebben vannak, akik állati eredetű termékeket (például húsféléket, töltelékárut, kis tételben tojást vagy tejtermékeket, netán mézet) vagy vegyes választékot kínálnak. A hatóság a regisztráció mellett az előállítás követelményeit és a terméket is időről időre ellenőrizheti. Az állategészségügyi bizonyítványt évente kell megújítani, a növényi élelmiszereknél pedig három évre szól a dokumentum.

– Az elmúlt évek tapasztalatainak összegzéseként elmondható, hogy a stabil vállalkozások higiéniai színvonala javult, míg az új és a viszonylag ritkán ellenőrzött vállalkozásoknál erősen hullámzó a higiéniai tudatosság, elkötelezettség. Talán a közétkeztető vállalkozások folyamatos felügyeletének tudható be, hogy tavaly megyénkben nem fordult elő hatóságunkhoz bejelentett élelmiszer eredetű megbetegedés – hangsúlyozta az élemiszer-higiénikus.

AGROLINE