Hamisított "szürkemarhahús" a hazai kereskedelemben - Segíthetne az uniós földrajzi oltalom

Megtévesztő címkézéssel kínálnak sok helyen „Magyar Szürkemarha Hús”-t, és az értékesítőhelyek nagy része feltehetőleg nincs is tisztában azzal, hogy hamis terméket árul – állítja Babay Gellért, a Magyar Szürke Marhát Tenyésztők Egyesületének alkalmazottja. A forgalmazók a megtévesztő vagy hamis címkével rosszabb minőségű marhahúst adnak el a fogyasztóknak „szürkemarhaként”. Az egyesület a „Magyar Szürkemarha Hús”-nak uniós oltalmi eljárásban szeretne földrajzi védettséget szerezni, mivel e minősítés segíthetne a hamisítások elleni fellépésben is. A két éve folyó uniós eljárás várhatóan 2012-re fejeződik be. Az oltalom gazdasági előnnyel is járna, mivel a szigorú névhasználat és a hamisítások visszaszorítása az értékesítéseknél a Magyar Szürkemarhát tenyésztő gazdákat hozná helyzetbe. Ma körülbelül 6 ezer kiváló pedigréjű, fajtatiszta nőivarú állat van az országban, de az állományt a tenyészbikák, a vágóbikák, az üszők és a borjak is növelik. Sokan hobbiból, hazafiságból vagy a jó terület-karbantartó képesség miatt tartanak szürkemarhát, így a tenyészetek száma elaprózódik. Ez – tette hozzá Babay Gellért – árutermelés szempontjából rossz, de a fajta-sokszínűségét szem előtt tartó tenyésztés szempontjából jó.

Az egyesületi mintavételezések DNS-alapú laborvizsgálatai azt igazolják, hogy a hazai értékesítőhelyek egy része hamisított szürkemarhahúst árul – jelentette ki az agromonitor.hu-nak Babay Gellért. Ez azt jelenti, hogy a forgalmazók silány minőségű – például tejhasznú – állatok húsát „Magyar Szürkemarha Hús”-ként adják el, és e „trükközéshez” általában megtévesztő, hamis címkézést vagy feliratokat alkalmaznak. A visszaélések célja, hogy az eladók nagyobb profitot érhessenek el, mivel a Magyar Szürkemarha húsa értékesebb, ezért magasabb áron hozható forgalomba. A becsapott vásárlók viszont a silányabb minőségű, húsokat szürkemarhaként „könyvelhetik el”, és – tette hozzá Babay Gellért – a félrevezetés nyomán arra a következtetésre juthatnak, hogy a Magyar Szürkemarha kiváló húsa semmivel sem jobb, mint az átlagos marhahús. Pedig a Magyar Szürkemarha B és E vitaminban gazdag, sötétvörös húsa vasat és a keringési megbetegedések kockázatát csökkentő telítetlen omega3 zsírsavakat tartalmaz –szögezte le az egyesület alkalmazottja.

Babay Gellért szerint a hamisítások elleni fellépést jelentősen segíthetné, ha a „Magyar Szürkemarha hús” uniós szintű oltalmat kapna. Az egyesület két éve kezdeményezett EU-s eljárást, amely akkor fejeződik be, ha a földrajzi áruvédjegyről szóló elismerés a hivatalos brüsszeli „közlönyben” megjelenik, és az ellen fél évig senki sem emel kifogást. Az Európai Bizottság – úgynevezett monitorozással – az elmúlt időszakban azt vizsgálta, hogy a hazai köz- és a kereskedelmi nyelv használja-e az egyesület által megadott kifejezést. Az uniós közlönybeli megjelenés az első negyedév végére várható, az uniós oltalmi eljárás pedig várhatóan 2012-re zárulhat le. Ha a „Magyar Szürkemarha Hús” a földrajzi árujelzőt jogerősen megkapja, az egyesület a szürkemarhahúst védjegy biztosította oltalom alá helyezheti, így erőteljesebben léphet fel a hamisítások ellen is. Ráadásul e védjegy országos kiterjedtséget kap, és ez példa nélküli, hiszen a földrajzi árujelzők általában kisebb földrajzi területekre vonatkoznak.
Az oltalom gazdasági előnnyel is járna, mivel a szigorú névhasználat és a hamisítások visszaszorítása az értékesítéseknél a szürkemarhát tenyésztő gazdákat hozná helyzetbe. Ma az országban körülbelül 6 ezer kiváló pedigréjű, fajtatiszta nőivarú állat van, de az állományt a tenyészbikák, a vágóbikák, az üszők és a borjak is növelik. Az egyesület 350 tenyésztőt tömörít, közülük hat gazdálkodó – Szomor Dezső, Baracskay Lajos, Viszló Levente, a Hortobágyi Non-Profit Kft., Rózsa Péter és Révész Zsolt – számít nagyobb termék-előállítónak. Sokan hobbiból, hazafiságból vagy a jó terület-karbantartó képesség miatt tartanak szürkemarhát, így a tenyészetek száma elaprózódik. Ez – tette hozzá Babay Gellért – a termelés szempontjából rossz, de a fajta-sokszínűségét szem előtt tartó tenyésztés szempontjából jó. Az ágazati termékek, ma főként mezőgazdasági vásárokon és kisebb boltokban, bolthálózatokban kaphatók, mivel a piacra jutási infrastruktúra még nagyrészt nem épült ki.

AGROMONITOR