Piaci hírek

Két, tolltépéssel is foglalkozó magyar libatelepet jelentett fel a minap a Négy Mancs. Csakhogy Magyarországon nem tiltott a tollfosztás, kereteit uniós és hazai jogszabályok biztosítják. Áll a bál tehát megint, a magyar Baromfi Terméktanács legalább olyan érdekes kérdéseket tett fel a Négy Manccsal kapcsolatban, mint az állatvédők beszámolója.

Amennyiben a parlament is megszavazza, szeptember 1-jétől adót kell fizetni a bizonyítottan egészségtelen élelmiszerek, így a magas cukor-, só-, szénhidrát- vagy koffeintartalmú ételek, italok után – jelentette be Nagy Anna kormányszóvivő. A hamburgeradóként elhíresült elvonás ellen az élelmiszerfeldolgozók szakmai szervezete tiltakozott, mondván, hogy nem hozza a várt költségvetési bevételt, ellenben áremelkedéssel és munkahelyek megszűnésével jár.

Elhibázott és elhamarkodott az élelmiszer különadó bevezetése – ismerteti a népegészségügyi termékdíj 2011. szeptemberi bevezetéséről szóló törvénytervezetről birtokába jutott információk alapján készült állásfoglalását az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ). Egyben kéri a tervezet visszavonását, amelyik szerinte nem biztosítaná az elvárt költségvetési többletbevételeket és élelmiszerár-emelkedéshez, valamint munkahelyek megszűnéséhez vezetne.

2011. májusban az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 0,2% volt, 2010. májushoz viszonyítva az árak 3,9%-kal növekedtek - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Pangó piac - Kiváló a termés, de a felvásárlás befagyott

Egy kamionnyi, Szlovákiából Magyarországra szállított jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei a határszéli Rajka közelében; a két nappal korábbi fogásról vasárnap tájékoztatta a NAV az MTI-t.

Tartósan magas élelmiszerárakra számít a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO).

A jó bornak is kell a cégér, mivel csak így lehet igazán ismert a piacon - hangoztatta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón, amelyen bejelentette, hogy új kategóriákba sorolják a magyar borokat.

A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy gyümölcsökből évente 50 liter mennyiségig jövedéki adó megfizetése nélkül párlatot állítsanak elő, akár otthoni körülmények között, akár szeszfőzdében, azonban ezek a termékek saját fogyasztásra készíthetők és nem kerülhetnek kereskedelmi forgalomba.

Vevőcsalogatóként használja a hazai tejfelvásárlási piacon vezető szerepet betöltő Alföldi Tej (AT) Kft. ultra magas hőmérsékleten kezelt (UHT), 1,5 százalékos dobozos tejét is a Cora, amely az AT Allelat elnevezésű termékét az importból származó, nyomott árú UHT-tejekhez hasonló árszínvonalon hozta forgalomba a napokban. Az Allelat az élelmiszerláncban 135 forintos, irreálisan alacsonynak tartott literenként áron jelent meg, így árfekvése azokhoz a külföldi UHT-tejekhez igazodott, amelyek rendszeres árletörő hatást fejtenek ki a magyar piacon. Az AT eredetileg Romániába szánt, bennragadt készletét értékesítette a Corának, amely a tételt literenként 110 forintért vásárolt meg. Ugyanakkor a 135 forintos fogyasztói ár lényegében csak a 18 százalékos általános forgalmi adót (áfa) tartalmazza, így arra például kereskedelmi költség vagy haszonkulcs nem rakódik. A „magyar tejtermékeknél” viszont a literenkénti kereskedelmi árrés sokszor 100-140 forintot is kitesz, ezért ezek – a vásárlók árérzékenysége miatt – egyértelmű versenyhátrányba kerülnek az olcsóbban forgalmazott importtejekhez képest.