Ismét akciózott és feljelentett a Négy Mancs!

Két, tolltépéssel is foglalkozó magyar libatelepet jelentett fel a minap a Négy Mancs. Csakhogy Magyarországon nem tiltott a tollfosztás, kereteit uniós és hazai jogszabályok biztosítják. Áll a bál tehát megint, a magyar Baromfi Terméktanács legalább olyan érdekes kérdéseket tett fel a Négy Manccsal kapcsolatban, mint az állatvédők beszámolója.

A magyar baromfis szervezetek két hete figyelmeztetik a magyar víziszárnyas-tartókat, hogy legyenek óvatosak, kit engednek be telepeikre, ugyanis értesüléseik szerint a Négy Mancs osztrák állatvédő szervezet kamerákkal felszerelkezve próbál a magyar libaágazatot lejárató filmeket készíteni.

A figyelmeztetést nem mindenki hallotta. Erről tanúskodik, hogy Marcus Miller, a Négy Mancs vezetője a Kossuth Rádiónak elmondta: sok magyar telepet ellenőriztek, de csak kettőben találkoztak – szerinte – illegális tolltépéssel. Ezek ellen a szervezet feljelentést tett.

Az nem derült ki a tudósításból, hogy hol jelentették fel és milyen alapon a telepeket. Magyarországon ugyanis az uniós és a magyar jog szerint legális a tolltépés, persze megfelelő körülmények között. Ezért is lehet kérdés, hogy az állatvédő szervezet, hol, s mire alapozva tett feljelentést.

A Négy Mancs mostani akciójára igen hevesen reagáltak a baromfisok, ami nem véletlen, mivel ez az a szervezet, mely korábban a magyar libamáj ágazatnak okozott több tízmillió forint kárt, veszélyeztetve mintegy tízezer magyar család megélhetését.

A Baromfi Terméktanács ma kiadott közleménye szerint „Egy ilyen agresszív, militáns állatvédő szervezet működésében és annak jogszerűségében több kérdés is megválaszolásra vár. A kérdések felsorolása előtt ki kell jelenteni, hogy Magyarországon a tollszedésnek évszázados tradíciói vannak, az ezzel kapcsolatos tevékenységünket mind az EU, mind a nemzeti jogrendünk elfogadta, így ennek folytatása megkérdőjelezhetetlen.

A terméktanács szerint néhány fontos kérdést kellene tisztázni egy „Magyarországra vissza-visszatérő állatvédőnek mondott” szervezet működésével kapcsolatban:
1, Elfogadja-e vizsgálódásának jogalapjaként az Uniós és a nemzeti jogrendet?
2, A haszonállatok állatvédelméhez (libák, kacsák, tojótyúkok tartása) rendelkeznek-e megfelelő szakmai képzettséggel és gyakorlattal, ha igen, azt hol szerezték és ez hol van dokumentálva?
3, Kijelentéseik miatt vállalnak-e anyagi és erkölcsi felelősséget, a bizonyított károkozások miatt hajlandóak-e az adott ország joghatósága előtt felelni?
4, Folytatnak-e az adott országban tényleges állatvédelmi tevékenységet és ezt hogy tudják dokumentálni?

A terméktanács szerint át kellene tekinteni az EU parlamentnek a civil szervezetekkel kapcsolatos jogi szabályozását, melyből ki kell zárni a szélsőségeket minden lehetséges eszközzel. Így azok az agresszív állatvédő szervezetek, amelyek most fekete listákkal zsarolják a termelőket és a vágó-, feldolgozó üzemeket - önmaguk kerüljenek feketelistára.”

A magyar állatvédők közül Szilágyi István, a Fehér Kereszt Állatvédő Liga kurátora szerint a Négy Mancs most ismét etikátlan módon keresi meg a magyar gazdákat, és várhatóan egy újabb lejárató kampányra készül a magyar agrárium ellen – erről az MR1-Kossuth Rádió számolt be. Hangsúlyozta: léteznek egységes, egész Európára érvényes állatvédelmi útmutatások, ám a jogalkotás, a paragrafusok betartatása és annak ellenőrzése alapvetően tagállami hatáskör, ezért nem érti, hogy a Négy Mancs - amennyiben kétségei vannak a tollszedéssel kapcsolatban - miért nem keresett meg egyetlen magyar állatvédő szervezetet sem. A Fehér Kereszt például az összes korábbi, az állattenyésztést érintő állatvédelmi kérdésben helyt állt, ezért érthetetlen számukra az, hogy ezúttal is elmaradt a kapcsolatfelvétel - tette hozzá.
A konzultáció hiányát emelte ki a Tollszövetség elnöke is. Baradács László hozzátette: évek óta hangoztatott érveiket figyelmen kívül hagyják a radikális szervezetek. Ilyen például az, hogy évente körülbelül 150 millió takaró készül a világon, és ha a toll helyett szintetikus anyagokat használnának, annak lényegesen nagyobb lenne a környezetterhelése, mint a mostani rendszernek. A párbeszédre azonban eddig sem hajlott egyik állatvédő szervezet sem, márpedig az egyoldalú diktátumok nem oldják meg a helyzetet, mondta Baradács, hozzátéve, hogy bármikor készek az észérvek ütköztetésére.

A műsorban Dr. Pallós László országos állatvédelmi főfelügyelő is megerősítette: Magyarországon a tollszedés legális, engedélyezett és nagyon szigorú szabályokkal alaposan körülépített tevékenység. Ha ezeket az előírásokat betartják, a libák, de a libatartók is védettek maradhatnak- tette hozzá a szakember.

SZABADFOLD