Méz van, vevő nincs

Pangó piac - Kiváló a termés, de a felvásárlás befagyott

„Tájékoztatjuk a Méhésztársakat, hogy Egyesületünk az alábbi mézfelvásárlási árakról tud: repce 600 Ft/kg, az akácméz árának kialakulása a jelenlegi piaci szituációban még folyamatban van. Az árak a méhész telephelyén értendők, azonnali készpénzfizetéssel.” - Ez olvasható jelenleg az Országos Magyar Méhészeti Egyesület honlapján, ahol a világhírű akácmézre egy héttel ezelőtt még kilogrammonként 800 forintos ár szerepelt.

A bizonytalanság oka, hogy a tavalyi mézhiányban kialakult 1300-1400 forintos kilogrammonkénti ár az idei termésvárakozások hatására rohamosan csökkenni kezdett, s a méhészhirdetésekben már – ömlesztett, hordós „lédig” árura – 750 forintos vételi ajánlat is olvasható. Vevő azonban nincs, a felvásárlás gyakorlatilag befagyott.

A tavalyi viharos időjárás megtizedelte a magyar méztermést, az exportunk a korábbi 20 ezer tonna körüli szintről 12 ezer tonnára esett. A piacon vannak, akik bizakodnak, szerintük a hiányokozta kiesés egyelőre nem érezteti hatását. Az öszszes nagy európai importőrcég kivár, mert a szakmai prognózisok szerint mindminőségben,mindmennyiségben kiváló lehet az idei akácmézszezon. Az mindenesetre már most, a méhészeti szezon közepén biztosnak látszik, hogy a szokásosnak mondható 25 ezer tonnás hozam – amelynek a fele akácméz – bőven összejön.

Ennek általában mintegy négyötöde megy exportra, de az idén akár 90 százalékra is felmehet az arány –már ha sikerül eladni az árut.

Eddig nem volt baj: a külföldön minőségjavító árunak használt akácméz kiemelkedő termelője Magyarország – az összes ilyen EU-n belüli áru kétharmadát nálunk gyűjtik be a méhészek, és a közösség mostanáig biztos piacnak számított. A magyar méz jó híre azonban jelenleg nem jelent semmiféle „földrajzi védettséget”: az uniós kiskereskedelemben alig található olyan akácméz, amelynek címkéjéről a fogyasztó egyértelműen meg tudja állapítani, hogy magyar terméket vásárol. Ennek oka, hogy a mi kiváló minőségű akácmézünket más országok akácmézével és egyéb, későn kristályosodó világos mézekkel keverik. Tovább rontja a képet, hogy felvásárlóktól kapott információink szerint az európai nagy forgalmazók a kiesett termés – a magyar export – helyét tavaly olcsó importáruval (főként a mindig elérhető és árban rendkívül „versenyképes” kínai mézzel) töltötték ki. A pesszimistább piaci szereplők szerint egyáltalán nem biztos, hogy az új és nagy mennyiségben megjelent konkurencia az idén visszaszorulna a forgalomból, ezért a magyar mézet a korábbi biztos értékesítési pozíció helyett az eddig nem tapasztalt éles verseny fenyegeti – annak ellenére, hogy kiemelkedő minőségét minden felvásárló vita nélkül elismeri. (Első számú piacunknak hagyományosan a szállítások bő harmadát fogadó Németország számít, utána Olaszország következik mintegy 20 százalékkal, Franciaországba megy nagyjából 15 százalék, a többi pedig főként Ausztriában és Nagy-Britanniában kel el.)

A kialakult pangásból a hazai fogyasztók egyelőre nem sokat láthatnak: a bolti polcokon tartja magát a kilogrammonként 2000–2700 forint közötti ár. Jelentősebb elmozdulásra a nyár második felében lehet számítani, amikor a méhészeket szorítani kezdi majd a bevételhiány – ekkor várhatóan mind a kispiacokon, mind az üzletekben megjelenik majd az „akciós” idei magyar méz. Ez egyébként a megszokottnál több esetben kissé halványabb (világosabb) lesz, mivel a gyors akácérés miatt rendkívül hamar megteltek a kaptárak, a szokásosnál hamarabb kipörgették a mézet a termelők, és emiatt a megszokott aranysárga színét nem, vagy csak részben nyerhette el. Az ilyen „víztiszta” méz azonban a szakemberek szerint semmivel sem rosszabb, mint a megszokott színű áru.
Többet ér az akácméz

Az akácméz felvásárlási ára általában jelentősen meghaladja a virágméz árát. Ennél a fajta méznél az alapanyag-ellátást számos körülmény veszélyeztetheti, így a kereskedők hajlandóak érte többet fizetni.

NÉPSZABADSÁG