Piaci hírek

Együttműködési megállapodást írt alá Körmenden a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal (VHT) arról, hogy a tárca segíti a terméktanácsot abban, hogy olyan sikeres szakmaközi szervezetté válhasson, amelyek az unióban is működnek. A megállapodást szignáló Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint a magyar agráriumnak egyszerre kell visszaszereznie külső és belső piacait.

Sokszor az alkotóelemek kémiai elnevezését tüntetik fel az élelmiszergyártók termékeik csomagolásán, ezért az átlagfogyasztók nem tudják eldönteni, hogy egy-egy termék tartalmaz-e károsnak minősülő anyagokat vagy sem – hívja fel a figyelmet agromonitor.hu-nak készített elemzésében Szabó Roland táplálkozástudományi szakértő. Esetenként önmagában az E jelölés sem nyújt támpontot, mert nem minden ilyen megkülönböztetésű adalékanyag számít természetellenesnek. Szabó Roland szerint mindenesetre egyre általánosabbá válik, hogy egyes gyártók igyekeznek a valóságosnál egészségesebbnek feltüntetni termékeiket, mert így a fogyasztók azokat előnyben részesíthetik más áruféleségekkel szemben. Egyes gyorsétteremi láncok, vagy üdítőital-gyártók pedig - amelyek köztudottan egészségtelenebb termékeket forgalmaznak – „további trükként” olyan eseményeket szponzorálnak, amelyek az egészséges életmódot népszerűsítik, így azt a látszatot keltik, hogy elkötelezett támogatói az egészségnek. A szakértő szerint a fogyasztók a „táplálkozási veszélyt” úgy csökkenthetik, ha ételeiket megbízható forrásból szerzik be, és lehetőleg a jobban ellenőrizhető kistermelői árukat részesítik előnyben az ipari élelmiszerek helyett.

Nem csak pénzkidobás, de környezetrombolás is, ha valaki rendszeresen több élelmiszert vásárol magának, mint amennyit elfogyaszt. A probléma Magyarországon is létezik.

A HVG bemérette a tejeket, és hatféle dobozban is tejidegen vizet talált. A gyártó szerint ennek oka nem technológiai hiba vagy csalás volt, hanem a fagyos időjárás. A HVG-labor a sajtokat és álsajtokat is bevizsgálta.

33 millió forintra bírságolta a Tescót a Budapest Környéki Törvényszék, miután az áruházlánc logisztikai központjában szabálytalan jelöléssel ellátott húskészítményeket találtak a Pest Megyei Kormányhivatal ellenőrei - ítja az MNO.hu.

A hungarikumtörvény tervezetéről, a keleti piacokra irányuló növekvő élelmiszerexportról, a gyulai húskombinát sorsáról és a tanyaprogramról is nyilatkozott Fazekas Sándor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Ezer forint alatt leginkább már csak szárnyast lehet kapni, a disznóhús kilónkénti ára átlépte az ezer forintot, a marhahúsé pedig a kétezer felé közelít.

Áprilistól várhatóan hetente már 10-12 ezer pulykát és 25-30 ezer csirkét dolgoznak fel a termelői és beszállítói szövetkezésből létrejött Zalai Baromfifeldolgozó Kft. pacsai üzemében, amelyet Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter avatott fel kedden.
A tárcavezető ünnepi beszédében úgy fogalmazott: a magyar vidék megélhetésének záloga a mezőgazdaság fejlesztése, a feldolgozóipar fejlesztése pedig a mezőgazdaság talpon maradásához elengedhetetlenül szükséges. A minisztérium pályázati lehetőségekkel is támogatja a vidék megerősítését, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma elérje a 200-250 ezret.

Jó minőségű, biztonságos húst és tojást kínálnak a hazai baromfiágazati vállalkozások a fogyasztóknak, akik megfizethető áron juthatnak a termékekhez – szögezi le "Tények a magyar baromfitermékekről" cmű közleményében a Baromfi Termék Tanács (BTT). A szervezet szerint az utóbbi időszakban azonban egyes hírekben és nyilatkozatokban olyan felelőtlen, hitelrontó és riogató kijelentések hangzottak el, amelyek nemcsak a magyar baromfitermékek jó hírének ártanak, hanem valódi élelmiszer-biztonsági kockázatot is hordozhatnak.

Nem túlzás: világsikerrel büszkélkedhet a Tarpai Manufaktúra Kft., amely az egykori falusi hagyomány szerint, dédnagymamáink féltve őrzött receptjei alapján dolgozza fel exportra a híresen zamatos szatmár-beregi gyümölcsöt. A napfény által az ország keleti határvidékén kétszeresen érlelt almából, birsből, kajszibarackból, körtéből, meggyből és királylányka szőlőből különleges lekvárokat, illetve gyümölcspárlatokat készítenek, amelyeket már három kontinensen keresnek az ínyencek. A régi, manufakturális körülmények között gyártott ötven féle, Tarpa márkanéven forgalmazott termék valóságos fogalom lett Európában, Amerikában és Észak-Afrika országaiban.