Sokszor az alkotóelemek kémiai elnevezését tüntetik fel az élelmiszergyártók termékeik csomagolásán, ezért az átlagfogyasztók nem tudják eldönteni, hogy egy-egy termék tartalmaz-e károsnak minősülő anyagokat vagy sem – hívja fel a figyelmet agromonitor.hu-nak készített elemzésében Szabó Roland táplálkozástudományi szakértő. Esetenként önmagában az E jelölés sem nyújt támpontot, mert nem minden ilyen megkülönböztetésű adalékanyag számít természetellenesnek. Szabó Roland szerint mindenesetre egyre általánosabbá válik, hogy egyes gyártók igyekeznek a valóságosnál egészségesebbnek feltüntetni termékeiket, mert így a fogyasztók azokat előnyben részesíthetik más áruféleségekkel szemben. Egyes gyorsétteremi láncok, vagy üdítőital-gyártók pedig - amelyek köztudottan egészségtelenebb termékeket forgalmaznak – „további trükként” olyan eseményeket szponzorálnak, amelyek az egészséges életmódot népszerűsítik, így azt a látszatot keltik, hogy elkötelezett támogatói az egészségnek. A szakértő szerint a fogyasztók a „táplálkozási veszélyt” úgy csökkenthetik, ha ételeiket megbízható forrásból szerzik be, és lehetőleg a jobban ellenőrizhető kistermelői árukat részesítik előnyben az ipari élelmiszerek helyett.
Az egészség a legtöbb ember számára nagyon fontos, és szerencsére egyre többen értik meg, hogy ha egészségesebben táplálkoznak és kevesebb káros anyagot használnak a mindennapokban, akkor nagyobb eséllyel kerülik el a különböző betegségeket – állapította meg Szabó Roland. Ezért sokan keresik az egészségesebb, vagy legalábbis annak tűnő termékeket – tette hozzá.
Természetesen ezt kihasználva egyes gyártók igyekeznek a valósnál egészségesebbnek feltüntetni termékeiket, mert így a fogyasztók azokat előnyben részesítik más termékekkel szemben, ráadásul még magasabb árat is hajlandók fizetni. A jelölések szabályozása sem egyértelmű, ezért – hívja fel a figyelmet a szakértő - nagyon könnyű félrevezetni a vásárlókat.
Sokan fürkészik például, mennyi “E” jelölésű adalékanyagot tartalmaz az adott élelmiszer, és ezek száma alapján döntenek a vásárlásról. Mivel ezt a gyártók is tudják, ezért sokszor nem az “E” jelölést alkalmazzák, hanem a vegyületek kémiai neveit közlik, amelyek azonban az átlagemberek számára érthetetlenek. A vásárlók viszont nem látnak “E” betűt, és egészségesnek vélik az adott terméket.
Másrészről meg kell jegyezni, hogy az “E” jelölések sem feltétlenül káros anyagot takarnak – hangsúlyozta Szabó Roland. Például a béta-karotint (E160) használják színező anyagként, és antioxidánsként is. Készülhet kémiai úton, és lehet növényi kivonat (például sárgarépa). A citromsavat (E330), amelyet savszabályozóként vagy aromaként alkalmaznak, penészgombával (Aspergilus niger) termeltetik, vagy kivonhatják például a citrusfélékből vagy a kiwiből. A Na-benzoátot (E211) egészségre káros anyagnak tartják, és a kémiailag nagy mennyiségben előállított változatánál valóban észleltek allergiás tüneteket is, de e vegyületet ki lehet vonni például a fekete ribizliből, a málnából és az eperből is. Ha ez a természetes gyümölcskivonat káros lenne az egészségre, az azt jelentené, hogy ezekből a gyümölcsökből nagyobb mennyiséget elfogyasztva komoly egészségkárosításnak tennénk ki magunkat.
Mivel az “E” jelölések nem különböztetik meg a kémiailag, vagy a biotechnológiával előállított anyagokat a természetes növényi kivonatoktól, ezért az átlagfogyasztó nem tudja, hogy számára hasznos vagy káros anyagról van-e szó. Ezért a szakértő szerint nagyon fontos, hogy megbízható forrásból szerezzük be az ételeinket, és lehetőleg kerüljük az ipari élelmiszereket. Az élelmiszergyártók természetesen mindent megtesznek azért, hogy a termékeiket népszerűbbé tegyék. Néhányan attól sem riadnak vissza, hogy - a fogyasztókat félrevezetve - egészségesnek tüntessék fel termékeiket.
Számtalan esetben láthatjuk, hogy köztudottan egészségtelen ételeket előállító gyorsétteremi láncok, vagy üdítőital-gyártók olyan eseményeket szponzorálnak, amelyek az egészséges életmódot népszerűsítik – fogalmazott Szabó Roland. Ezzel azt a látszatot keltik, hogy elkötelezett támogatói az egészségnek. Vagy megpróbálják elhitetni, hogy azért, mert egy ital cukormentes, bátran fogyaszthatják, akik szeretnék megőrizni vitalitásukat.
Igaz, hogy a finomított cukor hatalmas károkat okozott már eddig is az emberiségnek, de a helyettesítésére alkalmazott édesítőszerek jó része legalább annyira, ha nem jobban káros az ember szervezetére. Ha egy kenyérre kenhető anyag nem tartalmaz állati eredetű telített zsírokat, attól még nem állítható róla, hogy ezzel megelőzhetők az érrendszeri megbetegedések. Hosszan lehetne sorolni, milyen módszerekkel próbálják egyes cégek a fogyasztókat rávenni, hogy tegyenek, illetve vegyenek az egészségükért, ezzel extraprofithoz segítve azokat a gyártókat, amelyeket legkevésbé az érdekli, hogy egészségesek maradunk-e.
"Félrevezetési" szempontból a gyermekek komoly célcsoportot képezhetnek. A különféle édességek és tejtermékek, amelyeket az egészséges életmód jegyében reklámoznak, magas cukor- és zsírtartalmuk miatt éppen ellenkező hatással bírnak. Mindezek tudatában komolyan meg kell fontolni, milyen élelmiszert veszünk, és a bennünket megtévesztő multi élelmiszergyártók helyett érdemesebb a megbízhatóbb kistermelők felé fordulni –hangsúlyozta a szakértő.
AGROMONITOR
