Hungarikumtörvény, orosz piac, tanyaprogram

A hungarikumtörvény tervezetéről, a keleti piacokra irányuló növekvő élelmiszerexportról, a gyulai húskombinát sorsáról és a tanyaprogramról is nyilatkozott Fazekas Sándor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Nemzeti értékeink összefoglalása, megnevezése a hungarikumtörvény célja, amelynek tervezetéről hétfő este tartották az általános vitát a parlamentben – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a 180 percben. A kerettörvény többéves előkészítő munka, társadalmi konzultáció után került az Országgyűlés elé. A dokumentum a legtágabban fogalmazza meg a hungarikumok körét, ennek alapján valamennyi olyan érték, amelyet magyar emberek – földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül – hoztak létre az évszázadok során, a törvény hatálya alá tartozhat.

Védelem más országok igényei ellen

A hungarikumtörvény tervezete az intézményrendszert, a kategóriákat és fogalmakat tisztázza, és ezt követően kerül sor az értékek összegyűjtésére. A számbavétel települési szinten kezdődik, majd a hungarikumbizottság válogatja ki azokat a csúcsértékeket, amelyek a törvény hatálya alá kerülnek. Ez védettséget jelent az adott értéknek, amely lehet művészeti, szellemi teljesítmény, illetve a természeti vagy az épített környezet része, valamint akár ételrecept, konkrét termék is. A nemzetközi szinten is védendő speciális magyar értékek védjegyezhetők lesznek, ezzel is megóvva őket az eltulajdonítástól, amire több kísérlet is történt már, például a pálinka, a tokaji bor vagy a szürkemarha esetében – mondta Fazekas Sándor.

„Ezt magánemberek nem tudják elérni”

Annak kapcsán, hogy a múlt héten Oroszországban tárgyalt, ahonnan a magyar termelők jelentős élelmiszer-megrendeléseket kaptak, a tárcavezető azt mondta, a keleti piacok – köztük az arab országokéi is – ígéretes perspektívát jelentenek Magyarország számára. A sikerhez továbbra is fontosak a kormányközi megállapodások, óriási tévedés, hogy azok csak protokollcélokat szolgálnak. Általában a keleti államok, így Oroszország vagy az arab országok áruházai is nagyon igényes élelmiszer-kínálattal rendelkeznek, minden további nélkül versenyképesek a nyugati államokban található boltokéval, sőt talán még gazdagabbak is, és nem mellékesen magasabb árfekvésűek. Ezzel is összefügg a kormányközi megállapodások szükségessége – tette hozzá a tárcavezető. „Olyan adminisztratív előírások vannak, olyan szigorú szabályok, amelyeket csak az állami diplomáciai eszközökkel tudunk megváltoztatni. El kell ismertetnünk azt, hogy mi képesek vagyunk azoknak a minőségi előírásoknak a teljesítésére, amit megkövetelnek mindenkitől” – mondta a miniszter.

Fazekas Sándor hozzátette, az elmúlt másfél évben nagyon komoly tárgyalásokon tudták elérni, hogy míg az előző kormány idején mindössze harminc magyar élelmiszer-ipari cég szállíthatott az orosz piacra, addig manapság százhuszonkilenc. Tavalyelőtt 20, tavaly 21 százalékkal nőtt az oroszországi kivitel, és a tervek szerint a jövőben is tartható az eddigi ütem. Ezt valószínűsíti, hogy a magyar alma ismét nagy mennyiségben kerül vissza az orosz piacra, de több más termék is reményekre jogosít, így például egyes desszertkülönlegességek, borok, húsáruk. „Ezt a magánemberek üzleti tárgyalásai nem tudják elérni… Ezeken a keleti piacokon, ha nem építünk ki jó kapcsolatot az állami vezetőkkel, akkor labdába se rúghatunk. Az egész világ sorban áll azért, hogy szaúdi vagy orosz piacra, kazah piacra beszállíthasson. Mi itt komoly áttörést értünk el” – mondta a vidékfejlesztési tárca vezetője, hozzátéve, a munkát segíti, hogy Oroszországban, ahová évtizedekkel ezelőtt nagyon jelentős magyar élelmiszer-export irányult, a magyar termékeknek még mindig komoly presztízse van.

A kormány érzékeny a gyulai húskombinát sorsára

A Gyulai Húskombinát Zrt. konszolidálása kapcsán Fazekas Sándor azt mondta, a cég a magyar húsipar patinás vállalata, és a gyulai kolbász világmárka, ezért is nagyon érzékeny a vállalkozás sorsára a kormány.

A zrt. ügyében a miniszter több egyeztetést is folytatott már, jelenleg a cég helyzetét alaposan feltáró anyagot várja. A tárcavezető reményei szerint néhány napon belül a kormány is foglalkozik azokkal az élelmiszer-ipari cégekkel, amelyeknek a megtartása, segítése a gazdaság, az export és a hungarikumok szempontjából is fontos lehet. Nemcsak a gyulai húskombinátról van szó, hanem több más ágazatról, vállalatról is, például a konzerviparról, amely nagy hanyatlást szenvedett el. A szükséges lépésekhez komoly összeg kell, hiszen márkák, cégek visszavásárlása, illetve újraindítása is indokolt lenne.

A bérletre ajánlott állami földek felét már kiosztották

Az állami földhaszonbérletek kapcsán a miniszter elmondta, összesen 65 ezer hektárt osztanak fel kis- és közepes családi vállalkozások között, jelenleg 33 ezer hektárnál tartanak, és egy hónapon belül mintegy 1500 földhaszonbérlővel kötnek szerződést. A megállapodások többnyire 20-50 hektáros területekre vonatkoznak.

Tanyaprogramra másfél milliárd jut idén

Fazekas Sándor beszélt Magyarország első, tavaly a kormányzat által indított tanyaprogramjáról is, amelyre idén másfél milliárd forint jut. A támogatással tanyasi gazdaságok fejlesztését, termékeik piacra jutását segítik, valamint a programban útfelújítások, infrastrukturális fejlesztések is szerepelnek. Ahhoz ugyanis, hogy a tanyasi életforma korszerű legyen – mint ahogy a nyugati országokban az –, Magyarországnak is komoly beruházásokat kell megvalósítania. Ma háromszázezer ember él tanyán, és a számuk növekedik, hiszen ezeken a helyeken a termelés, a munka és a lakóhely egysége valósul meg, és ma már több olyan szolgáltatás is elérhető, ami korábban elképzelhetetlen volt – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a 180 percben.

VEDD A MAGYART