Hol van már az olcsó hús?

Ezer forint alatt leginkább már csak szárnyast lehet kapni, a disznóhús kilónkénti ára átlépte az ezer forintot, a marhahúsé pedig a kétezer felé közelít.

Húsba vágó árakkal találkozunk a henteseknél és az üzletek húsos pultjainál egyaránt. Az elmúlt hónapok áremeléseit követően ezer forint alatt leginkább már csak szárnyast lehet kapni – bizonyos részeit –, a disznóhús kilónkénti ára rég átlépte az ezer forintot, a marhahúsé pedig a kétezer felé közelít. Egyedül a tojásért nyúlhatunk kicsivel bátrabban a bevásárlás során, mert a legnagyobbakért sem kértek többet negyven forintnál.

Ez is csak azért vigasz, mert az év elején a Baromfi Termék Tanács azt jelezte, hogy a tojás ára várhatóan eléri majd az ötven forintot a tojótyúkketrecek kötelező cseréje miatt, amelyet az Európai Unió tett kötelezővé. Egyelőre azonban ez nem látszik igazolódni a piacokon. A terméktanács információi szerint idén mindenképpen befejeződnek a tojótyúkketrecek cseréi, közel száz nagytermelőnél, illetve a kisebb gazdaságokban is zajlanak az átalakítások, ugyanakkor csaknem száz termelő felszámolja a tevékenységét.

Az év elejéig átlagban 10–12 százalékkal emelkedtek az árak a húspiacon, azonban ezt nem igazán érzékelhettük a karácsonyi vásárlások alkalmával, mert a kereskedők a kedvezményekkel próbálták nagyobb tételű vásárlásra sarkallni a vásárlókat. A januári növekedést, illetve a járulékos költségek emelkedését – dráguló energiaárak – viszont már nem tudták kigazdálkodni a hentesek, ezt pedig most megérzi a pénztárcánk is. Azonban – mint mondják – nem nagyon lehet emelni az árakat, mert akkor egymás után elmaradoznak a vevők. Az üzletben is érezni, hogy egyre kevesebb pénzük van az embereknek, ezért inkább az akciós húst keresik, akiknek viszont van, a legjobb minőséget választják. Ezért nagyon fontos a választék összeállítása is.

A házi disznóvágások száma is visszaesett, jelentősen csökkent az eladásra kínált hízók száma, az áruk viszont nagyot nőtt. Nyáron a hízókat élősúlyban 320–350 forintért adták, most viszont 450 forintot kérnek a legtöbb helyen kilónként a disznóért, de az ötszáz sem ritka.

Mennyit fizetünk a hentesnél?

- sertéscomb: 1090–1500 Ft/kg
- sertéslapocka: 1050–1400 Ft/kg
- sertéskaraj: 1150–1600 Ft/kg
- sertésoldalas: 1000–1350 Ft/kg
- sertéstarja: 1000–1400 Ft/kg
- csülök: 600–1000 Ft/kg
- pulykamell: 1400–2000 Ft/kg
- kakas: 790–1300 Ft/kg
- csirkecomb: 430–1200 Ft/kg
- csirkemell: 900–1500 Ft/kg
- csirkeaprólék: 290– 800 Ft/kg
- marhalábszár: 1400–2200 Ft/kg
- marhafelsál: 1500–2300 Ft/kg
- tojás: 34–40 Ft/db (nagyságtól függően)

„A hús alapélelmiszer”

Drágának találták a hús árát a megkérdezett vevők, de mint mondták, muszáj vásárolni, mert a legtöbb családban ez számít az alapvető tápláléknak. Mint a háziasszonyok megfogalmazták, nem tálalhatják a főzeléket magában, kell rá a feltét. Többen mondták, hogy elsősorban az olcsóbb húsokat vásárolják, mert már csak erre telik, a leveshez pedig leginkább a húsos csontot keresik, csak sajnos abból keveset találnak a polcokon.

Visszafordították a magyar tojást a határról

Tojásimport-tilalmat vezettek be a közelmúltban Csehországban és Szlovákiában. Azok az uniós tagállamok nem szállíthatnak tojást ezekbe az országokba, amelyekben a gazdálkodók január elsejétől nem cserélték le újakra teljes mértékben az eddig használt hagyományos tojótyúkketreceket. A Baromfi Termék Tanács (BTT) információi szerint már arra is volt példa, hogy visszafordították a magyar tojást szállító kamionokat. A BTT a közelmúltban kezdeményezte, hogy Magyarország is vezessen be hasonló védelmi intézkedéseket, mert különben a máshonnan kitiltott tojások dömpingáron érkezhetnek a hazai piacra, kedvezőtlen hatást gyakorolva ezzel a magyar termékre.

Az Európai Bizottság tavaly év végén 14 tagállam – köztük Magyarország – ellen indított kötelezettségszegési eljárást, mert a január elsejei határidőig nem cserélték le teljes mértékben a hagyományos ketreceket.

AGROLINE