Piaci hírek

Magyarország az élelmiszer-világkereskedelem részévé vált, több import terméket fogyaszt a lakosság, mint korábban, emiatt az élelmiszerellenőrzés is paradigmaváltáshoz érkezett - hangoztatta Biacs Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára kedden Budapesten, a Bognár József Emlékkonferencián tartott előadásában.

Újabb magyar cégek szállíthatnak Oroszországba. Erről Moszkvában Fazekas Sándor és Kardeván Endre tárgyalt orosz munkatársukkal, Nyikolaj Vlaszlov főállatorvossal.

Szaloncukorgyártó üzem építéséhez nyert uniós támogatást a keszthelyi Coco House Kft. - tájékoztatott a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (NYDRFÜ). A 2005-ben alakult keszthelyi telephelyű társaság 36 millió forint támogatást nyert a Nyugat-Dunántúli Operatív Program telephelyfejlesztést szolgáló pályázati kiírásán.

Hat hónappal indulása után Franciaországban is árusítani kezdik az angyalföldi csokoládémanufaktúra, a chocoMe termékeit. Az egyszemélyes vállalkozásként indult és 60 millió csokivariációt kínáló cég egy 70 négyzetméteres földszinti üzlethelyiségben működik, és decemberi forgalma már akkora volt, mint amit három évvel későbbre terveztek. Az üzleti felfutás hátteréről beszélt az [origo]-nak a tulajdonos, Mészáros Gábor.

Magyarország egyelőre nem kapott hivatalos tájékoztatást arról, mi az Európai Unió (EU) véleménye a magyar dioxon-rendeletről, ugyanakkor az egyeztetéseken kifogásokat jeleztek az EU illetékes bizottságában – közölte Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára. A hétfőn életbe lépett rendeletmódosítás nyomán kockázatbecsléssel végzik a Németországból érkező húsok és húskészítmények vizsgálatát.

A szakemberek elképzelhetőnek tartják, hogy rövid időn belül akár 200 forintba is kerülhet egy kiló liszt, négyszáz forintba pedig egy kiló kenyér. A hazai búza elfogyott, az állami tartalékok sincsenek feltöltve. Az új gabonát csak fél év múlva aratják. A képlet a következő: a hazai búza a tél elejére elfogyott, a drágán behozott importból jelenleg egy kiló lisztet 105 forintért adnak tovább a malmok, a sor végén a pékségek állnak, akik nem tehetnek mást, mint árat emelnek, már ha ezt a kereskedők hagyják.

A németországi dioxinbotrányt sem tudják kihasználni a hazai termelők, a disznók etetése egyre költségesebb.

Egyforma jelzést kapnak a hazai élelmiszerek

A lassan csendesülő német dioxinbotrány ismét felértékelte a magyar élelmiszert. A gyártók a termékek címkéin máris sokféle nemzeties jelöléssel próbálják felhívni a vásárlók figyelmét a hazai eredetre. A káoszban a vidékfejlesztési tárca próbál rendet tenni.

Gyakorlatilag eltűntek a hazai élelmiszerboltok polcairól a repceolaj-készítmények; a Magyarországon termelt olaj ugyanis majdnem teljes egészében biodízelként hasznosul. A repce élelmiszer-alapanyagnak minősül, és így - akárcsak például a kukoricát illetően, vita tárgyát képezi, hogy indokolt-e üzemanyag gyártására felhasználni.

A szupermarketek tojásos polcai előtt gyakran áll tanácstalanul a hétköznapi vásárló. Pedig az "egyformák, mint két tojás" szólás egy ideje már nem állja meg a helyét. A csomagoláson és a tojásokon különféle kódok jelölik a méretet, a tartásmódot és a származás helyét.