Átalakul a magyar élelmiszergazdaság - Bognár József Emlékkonferencia

Magyarország az élelmiszer-világkereskedelem részévé vált, több import terméket fogyaszt a lakosság, mint korábban, emiatt az élelmiszerellenőrzés is paradigmaváltáshoz érkezett - hangoztatta Biacs Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára kedden Budapesten, a Bognár József Emlékkonferencián tartott előadásában.

Biacs professzor előadásában az élelmiszerellenőrzés korábbi gyakorlatáról elmondta: minden piacra kerülő élelmiszerből mintát vettek, és a tételek több tulajdonságát megvizsgálták. A vizsgálatok kiterjedtek egyebek mellett a termék összetételére, érzékszervi tulajdonságaira, tömegére és térfogatára, csomagolására, valamint jelölésére is. Emellett vizsgálták az élelmiszerek mikrobiológiai összetételét és esetleges szennyezettségét is.

Magyarország európai uniós tagságát követően új szabályok léptek érvénybe. Ez mindenekelőtt a termékfelelősséget jelenti, tehát az előállítónak kell megvizsgáltatnia az élelmiszert, hogy forgalomba hozható-e. Emellett követelmény a nyomon követhetőség, a különböző technológiai folyamatok egymásutánjának dokumentálása, hogy ha a termékkel valamilyen gond van, visszakereshető legyen. Emellett kockázatbecslést is kell végezni, hogy egy élelmiszer mennyire biztonságos.

Az egyetemi tanár aláhúzta: a hatóságok jelenleg kizárólag a piacon ellenőriznek, és a gyanús termékekre összpontosítanak kockázatbecslési módszert, azaz véletlenszerű mintavételt alkalmazva.

Az előadó közölte, hogy az utóbbi években az élelmiszerek összetételében talált hibák mennyisége jelentős mértékben csökkent. Most 20 százalék alatti. Jelentős mértékben emelkedett ugyanakkor az úgynevezett jelölési hibák aránya, most 50 százalék körüli, de nemrégiben még meghaladta a 60 százalékot.

Ugyanakkor a toxikológiai kifogások jelentős mértékben csökkentek, ez 3-4 százalékos előfordulási arányt jelent.

Az emlékkonferencián Juhász Anikó, az Agrárgazdasági Kutatóintézet osztályvezetője a konfliktushelyzetekről beszélt az élelmiszerellátási láncban. Az előadó azt hangsúlyozta, hogy az élelmiszerellátási lánc lényegesen hosszabb lett, ami a konfliktusok számának növekedését is maga után vonta. Konfliktusforrásként jelölte meg az úgynevezett input szolgáltatókat, illetve a kiskereskedelem szereplőit. Ezen a két területen szűk a keresztmetszet - mutatott rá -, ezért vállalkozások itt gyakorlatilag monopolhelyzetben vannak. Példaként említette a takarmánygyártókat, amelyek úgynevezett előpremixet gyártanak az élelmiszerhulladékból, és ezeket keverik a takarmányokhoz. Így költségeket takarítanak meg, de kiszolgáltatottá teszik az állattartókat.

A konferenciára a Bognár József Közgazdaság-kutató Alapítvány kuratóriumának kezdeményezésére került sor. A rendezvényen első ízben adták át az alapítvány pályázatán nyertes közgazdásznak odaítélt díjat. A kitüntetést Lászlók Anett közgazdásznak ítélte oda a kuratórium, a nyertes Inotai Andrástól, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének elnökétől, a kuratórium vezetőjétől vehette át.

A múlt évben az alapítvány az élelmiszerellátás és a környezetvédelem területén írt ki pályázatot. A környezetvédelmi pályázatnál különös tekintettel kellett lenni a vízellátásra.

AGROLINE