A német sertés az ellenfél

A németországi dioxinbotrányt sem tudják kihasználni a hazai termelők, a disznók etetése egyre költségesebb.

Nemes egyszerűséggel csak katasztrofálisnak minősítette a hazai sertéstenyésztői ágazat helyzetét Horváth József, a viszneki Horváth Kft. tulajdonosa. A sertésteleppel rendelkező vállalkozó szerint ugyanis hiába a dioxinbotrány – most már csupán a kockázatosnak minősített hús- vagy élőállat-szállítmányt kell megvizsgálni –, az olcsó német disznóhús továbbra is folyamatosan érkezik hazánkba.

Élesedik a piaci küzdelem. Egyre drágább etetni a jószágot, ugyanakkor a termelők nem kapnak többet a húsért.

– Sajnos nincs olyan év, amelyik nyugodt volna, mindig valamilyen szélsőség sújtja a gazdálkodókat, vagy az aszály, vagy a túl sok víz. Nagyon drága a takarmány, mázsája ötezer forint fölött van, ebből nem nagyon lehet kigazdálkodni a 280–300 forintos kilónkénti fölvásárlási árat, amit most kapunk. Ettől jóval több kellene a talpon maradáshoz, s ahhoz, hogy fejleszteni tudjunk. Az is gond, hogy ha nem a csillagos égig emelkedik a takarmányár, akkor a hús árát tapossák le a földig – fogalmazott a szakember. Hozzátette: elég borúlátó a jövővel kapcsolatban, szerinte a megoldást az hozza majd el, hogy a magyar sertéstenyésztők nagy része tönkremegy, a kevés túlélő pedig el tudja adni a portékáját.

Pétervásárán az FVM Mezőgazdasági Szakközépiskola tangazdaságában húsz anyakocás sertésállománnyal rendelkeznek. Mint azt az intézmény igazgatójától, Karnis Pálnétól megtudtuk, a náluk nevelt sertéseket kivétel nélkül a saját maguk által megtermelt kiváló minőségű takarmánnyal etetik, így, ha nem is mondható nyereségesnek az ágazat, de viszonylag kis ráfizetéssel tudják az állatokat felnevelni.

Harmadával esett a sertéslétszám

Régiónkban már így is kevesen foglalkoznak sertéssel, a tartók tizede, az állomány 5,6 százaléka található itt. A legtöbben 1–2 disznóval bajlódnak (az állomány 12 százalékát neveli a gazdák héttizede), míg a legtöbb sertés (a régió állományának 44 százaléka) az elenyésző számú, ötezer férőhelynél nagyobb gazdaságokban van. Jelentős még az állatlétszám a kevés számú, de 2–4 ezer egyedet tartó gazdaságokban. Megyénkben tavaly rendkívüli mértékben csökkent a haszonállatok létszáma 2009-hez képest.

Miközben a sertés átvételi ára nem emelkedik, a baromfihús, illetve a tejtermékek is drágulni fognak, amelynek oka a megnövekedett takarmányárakban keresendő. A terméktanácsok amiatt is aggódnak, hogy a terményt kiviszik az országból, hiszen ott jobb áron lehet értékesíteni. Emiatt itthon takarmányhiány léphet föl, amely további drágulást gerjeszt.

A konyhára és a lakosság asztalára is kerül a húsból

Amellett hogy az intézmény konyháját is a pétervásárai tangazdaság látja el, éves szinten 150 sertést értékesítenek a környékbeli lakosságnak. Mivel a kedvelt húsért sokan az Alföldről is ide járnak, az árban is tudják némiképp érvényesíteni a minőséget. Jelenleg élősúlyban 400 forintért tudják eladni portékájukat, árulta el Karnis Pálné. Mivel az intézmény saját vágóponttal rendelkezik, azt tervezik, hogy pályázati segítséggel egy hentesüzletet is kialakítanának, ahol termelői áron értékesíthetnék a feldolgozott terméket. Viszont az észak-hevesi, borsodi térségbe özönlik az olcsó lengyel hús (a fél sertés kilónként 650 forintba kerül). Ezekkel az árakkal képtelenség felvenni a versenyt.

AGROLINE