Egyforma jelzést kapnak a hazai élelmiszerek
A lassan csendesülő német dioxinbotrány ismét felértékelte a magyar élelmiszert. A gyártók a termékek címkéin máris sokféle nemzeties jelöléssel próbálják felhívni a vásárlók figyelmét a hazai eredetre. A káoszban a vidékfejlesztési tárca próbál rendet tenni.
A magyar élelmiszerek pártolói gyakran hivatkoznak arra, hogy Ausztriában, Franciaországban sikeresen megoldották a „hazai termék” problémáját. Ilyen az osztrák „AMA Gütesiegel” és a francia „Label Rouge” állami kezdeményezésű rendszer. Ezekből a példákból kiindulva nálunk is lehetséges lenne hasonló bevezetése, ugyanis most csaknem félszáz különböző jelölés zavarja meg a vásárlót.
Az osztrák védjegy esetében annak odaítéléséhez nem elegendő, ha valami „csak osztrák” vagy kizárólag osztrák alapanyagokból készült, ezen kívül szigorú környezetvédelmi és minőségi kritériumoknak is meg kell felelni. Minden egyes védjeggyel ellátott termék az uniós és osztrák előírásokban szereplő követelményeknél szigorúbb minőségi követelményeknek is megfelel, ezt objektív módszerekkel folyamatosan ellenőrzik. A francia, magas minőséget garantáló állami védjegy alkalmazható élelmiszerekre, valamint nem élelmezési célú, illetve nem feldolgozott mezőgazdasági termékekre is.
Olaszország állami védjegygyel rendelkezik a „teljes mértékben olasz termék” jelzés használatára vonatkozóan –nemcsak élelmiszerekre, hanem mindenfajta árucikk tekintetében. A szabályok alapján csak akkor lehet egy terméket jogszerűen a „kizárólag olasz”, „100% Olaszország” vagy egyéb, a termék teljes egészének olasz származására utaló logóval vagy ábrával ellátni, illetve ilyen értelmű marketingeszközök segítségével értékesíteni és népszerűsíteni, amennyiben az érintett termék tervezése, előállítása és csomagolása egyaránt Olaszországban történik.
Magyarországon miniszteri rendeletben fogják szabályozni a magyar termék fogalmát az élelmiszeriparban – jelentette be Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára szerdán egy háttérbeszélgetésen. Elmondta azt is, hogy egyszerre két jogszabály előkészítése folyik: a magyar termékek védjegye mellett készül a hungarikumtörvény, amely általában a felsőbb kategóriájú élelmiszerek előállítását, forgalmazását szabályozná. Január 15-ig tartott a törvénytervezet társadalmi vitája, a beérkezett észrevételeket most dolgozzák fel, és a tervezetet várhatóan az első fél évben a parlament elé terjesztik.
A magyar termékek jellemzőit miniszteri rendelettel határozzák meg, ez már túl van a szakmai egyeztetésen. Most a tárca azt próbálja kipuhatolni, hogy szükség van-e brüsszeli notifikációra, mert ha igen, akkor csak hónapok múlva hirdethetik ki a szabályozót. Ha viszont nemzeti hatáskörben maradhat a döntés, akkor hamarosan hatályba léphetnek az előírások. A rendeletről az államtitkár elmondta, hogy pontosan szabályozzák, mi számít száz százalékban magyar élelmiszernek, milyen feltételeknek kell megfelelni a kézműves-, hagyományos, prémiumterméknek. Teljes egészében magyar élelmiszernek számít majd, ha maximum öt százalékban használnak külföldről származó árut a feldolgozás során. Elhangzott az is, hogy az e jelöléseket viselő élelmiszereket a hatóság rendszeresen ellenőrzi, s a szigorú szankcionálással lehetőség lesz a csalók kiszűrésére is.
Már bontogatja szárnyait egy vállalkozás, amely országos hálózatban kívánja a nemzeti élelmiszereket forgalmazni. Pap Krisztián, a Kézműves Magyar Ízek Kft. ügyvezetője elmondta, hogy első üzletüket Debrecenben létesítik, de ezt a megyeszékhelyeken sorban követi a többi is. Elhangzott az is, hogy igyekeznek olyan alacsony árrést alkalmazni, hogy megtalálhassa a számítását a termelő és a vásárló is. Ezenkívül hamarosan elindítják az internetes kereskedést is, ahol az ország összes részéből és a határon túli magyarságtól érkező magyar termékeket is árusítják. Február második hétvégéjén Budapesten a Millenáris épületében száznál több kiállító mutatja majd be azt az ezer nemzeti kézművesterméket, ami rövidesen szervezetten is megjelenhet az üzletekben.
NÉPSZABADSÁG