Piaci hírek

Habár az elmúlt években komoly támadások érték a magyar libamájágazatot, a szektort azonban nem sikerült tönkretenni. 1800 tonnás éves termelésével, 8 milliárd forint árbevételt produkálva Magyarország még mindig világelső a libamájtermelésben.

A vadhús felvásárlói ára mélyponton van, pedig ez a tétel jelentené a vadgazdálkodók árbevételének jelentős részét, akik szinte lehetetlen helyzetbe kerültek.

A libatermékek fogyasztása - részben a Négy Mancs lejárató kampánya, részben a válság miatt - csökkent Nyugat-Európában. Egyre több vevő vásárol liba helyett kacsatermékeket, így a magyar tenyésztők is a kacsatermelést fejlesztették idén. A Baromfi Terméktanács szerint hamarosan enyhe túltermelés alakulhat ki a piacon, csökkentve az árakat.

Zátonyra fut az élelmiszer-ágazat, ha nem sikerül fellendíteni az innovációt - állítja a Magyar Nemzeti Élelmiszer-technológiai Platform. Számításaik szerint öt év alatt 45-50 milliárd forintot kellene a kutatás-fejlesztésbe fektetni.

Idén elmaradt a "hagyományos" tavaszi baromfihús-áremelés; jelentős drágulás a Baromfi Terméktanács szerint a következő néhány hónapban sem várható. A tojás iránti kereslet azonban továbbra is élénk; az átmeneti tojáshiány unió-szerte fölhajtotta az árakat.
Bár a gazdasági válság a napi fogyasztási cikkek piacát a tartós fogyasztási cikkekénél kisebb mértékben sújtotta, idén mégis elmaradt az április végén, május elején időszerű áremelkedés a baromfitermékeknél. Bárány László, a Baromfi Terméktanács (BTT) elnöke szerint nem valószínű, hogy a következő hónapokban komolyabb, két-három százalékosnál nagyobb áremelést tudnak majd érvényesíteni.

A multi áruházláncok azzal fenyegetőznek, hogyha a kormány nem engedi a mostani gyakorlat folytatását, úgy lemondhatnak a hazai beszállítókról és inkább import élelmiszert fognak árulni. Erre azért kerülhet sor, mert az élelmiszer-ipari lobbi csoportos feljelentésre készül: egy januártól élő törvény szerint akár kétmilliárd forint is lehet egy-egy hálózat büntetése.

Csoportos feljelentésre készülnek az élelmiszer-feldolgozók az üzletláncok ellen. Az ügyben eljáró szakhivatal idevágó jogait erősíteni kívánja az új kormány, amely a helyi élelmiszer-értékesítő hálózatok kiemelt támogatását tervezi.

A külföldi versenytársakéhoz hasonló gazdasági feltételek biztosítását kérik az új kormánytól a magyar termelői értékesítő szervezetek (tész) - mondta Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) ügyvezető igazgatója

A kivitelre jutó méz külföldi fogyasztói árának sokszor csak a húsz százalékát kapják a magyar méhészek, hiányzik az összefogás

A legtöbb helyen csökölyinek árulják az epret, pedig a faluban még alig érik. A termesztők levédetnék a nevet. Az igazi szezon két hét múlva kezdődik.