Stagnál a csirke ára

Idén elmaradt a "hagyományos" tavaszi baromfihús-áremelés; jelentős drágulás a Baromfi Terméktanács szerint a következő néhány hónapban sem várható. A tojás iránti kereslet azonban továbbra is élénk; az átmeneti tojáshiány unió-szerte fölhajtotta az árakat.
Bár a gazdasági válság a napi fogyasztási cikkek piacát a tartós fogyasztási cikkekénél kisebb mértékben sújtotta, idén mégis elmaradt az április végén, május elején időszerű áremelkedés a baromfitermékeknél. Bárány László, a Baromfi Terméktanács (BTT) elnöke szerint nem valószínű, hogy a következő hónapokban komolyabb, két-három százalékosnál nagyobb áremelést tudnak majd érvényesíteni.

Az elnök úgy véli, hogy a baromfihús - ha a gabonapiaci ármozgást figyelmen kívül hagyjuk - egész Európában tartósan alacsony árszintű termék marad. Mivel nagy mennyiségben, hatékonyan, iparszerűen elő lehet állítani, világszerte évről évre nő a baromfihús-fogyasztás, elsősorban a sertéshús, és marhahús rovására.

Az árutojás iránt szintén élénk a kereslet az EU-ban. Ennek oka, hogy Nyugat-Európában megkezdődött a tojóketrecek cseréje, ezért több tízmillió tyúk hiányzik az istállókból. Az istálló-átépítések okozta átmeneti tojáshiány Európa-szerte felhajtotta az árakat. Húsvét után ugyan kismértékű visszaesés volt tapasztalható, a nagybani átadói ár azonban így is 18-21 forint, ami tizenöt százalékkal magasabb az egy évvel ezelőttinél.

Bárány Lászlótól megtudtuk: a magyar baromfiszektor kétszázötvenmilliárd forint árbevételt ér el évről évre, melynek szűk negyven százalékát (kilencven-százmilliárd forint) az export adja. Kivitelt tekintve a kacsa- és libatermékek (libamáj, libatoll) dominálnak; az itthon megtermelt csirkehúsnak mintegy tíz-tizenöt százaléka - főleg az értékesebb csirkemell filé - kerül exportra. Pulykahúsok közül is főként a kicsontozott termékeket (pulykamell és pulykacomb filé) értékesítik külföldön. Csirketermékek esetén stabilan őrizzük exportpiacunkat, pulykahús-kivitelünk azonban csökkent az utóbbi években. Igaz, a pulykatermelés is jelentősen visszaesett; Európában az utóbbi három évben huszonöt-harminc százalékos volt a csökkenés.

Hazánk baromfihús-importja termékenként változó. Kacsa- és libatermékek egyáltalán nem kerülnek külföldről hazánkba, csirketermékek esetén azonban a húsz százalékot is meghaladja az import aránya. Pulykából a behozatal tíz százalék alatti. A baromfitermékek importja Bárány László szerint általában akkor nő jelentősen, ha a forint erősödése miatt az olcsó, külföldi termékek könnyebben "be tudnak sétálni" a magyar piacra. "Egy olyan ágazatban, ahol az árbevétel negyven százaléka exportból származik, nagyon fontos a megfelelő árfolyam. Egyrészt segíti a kivitelt, másrészt gátolja, hogy olcsó, ellenőrizetlen termékek kerüljenek Magyarországra"- fogalmazott az elnök. Szerinte a baromfiágazat számára a kétszázhetven forintos euró árfolyam már kedvező - megvédi a magyar piacot az olcsó importtermékektől - ha azonban a forint ennél erősebb, és az árfolyam kétszázhatvan forint körül, vagy az alatt mozog, elözönlik hazánkat az olcsó importtermékek.

Az elnök hangsúlyozta: a terméktanács legfontosabb célja, hogy a kilencvenöt százalékban magyar kézben lévő, mintegy hatvanezer embernek munkát adó baromfiszektor ne jusson a gyakorlatilag megszűnt magyar cukor-, növényiolaj-, vagy konzervipar sorsára. A baromfiágazat szereplői ezért részletes, a magyar baromfitermékek piaci pozícióját javító programot dolgoznak ki, amelyet a kormány hivatalba lépését követően adnak át az új agrárminiszternek. Céljaik közt egyebek közt az alapvető élelmiszerek - így a friss baromfihús - áfájának mérséklése, valamint a baromfiszektort érintő fekete- és szürkegazdaság óriási, húsz-huszonöt százalékos arányának visszaszorítása is szerepel.

AGROLINE