Piaci hírek

Módosítják a chipsadóról szóló törvényt, hogy a gyártók ne tudjanak kibújni a fizetés alól.
Több gyártó ugyanis megpróbálja helyettesíteni az összetevőket, például a koffeint teakivonattal, vagy kevesebb cukrot tett a termékébe. A módosítás után ezzel már nem tudnak kibújni az adófizetés alól. Az energiaitaloknál még a cukortartalmon is szigorítottak: eddig 8% fölött volt adóköteles, a módosítással ez 5% lesz. A chipsadós élelmiszerek akár 10%-kal is drágulhatnak.

Bevált a dinnyereklám, jelentősen növekedett a belföldi fogyasztás, amin fölbuzdulva a FruitVeB elhatározta: a jövőben a gombát is hasonló módon támogatja.

Magyar termék, hazai termék, hazai feldolgozott termék kategóriákba sorolja a közeljövőben a magyar agrárjogalkotás az élelmiszerpiac áruit. Fogalmak keveregnek már megint a magyar asztal körül. A rendelet kormányegyeztetésre megküldött változata szerint magyar terméknek az számít majd, ami a gyártás teljes folyamatában itthon készült, és az összetevők között a külföldi alapanyag aránya nem haladja meg az öt százalékot. Kiegészítő feltétel, hogy „minden, az áru tulajdonságát befolyásoló beavatkozás” Magyarországon történjen.

A jövőben nem lehet luxuscikk a gyümölcs – az alapélelmiszerek közé kell sorolni, s így csökkenteni az áfáját – mondják a termesztők. A hét második felében, szeptember végén a zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet egyeztet a vidékfejlesztési tárcával.

A zamatos szabolcsi alma méltán népszerű: Japán és Dél-Korea után Svájcban talált piacot a különleges magyar édesség gyártója. Ma indult útra Svájcba az első kamion natúr és csokoládés almaszirom szállítmány a mátészalkai Nobilis Zrt. almafeldolgozó üzeméből.

A magyar élelmiszeripari lobbicsoport, az ÉFOSZ aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az ENSZ egyes tagországainak képviselői is jó példaként említette a magyar chipsadót, mint az egészséges táplálkozás egyik segítő/kényszerítő elemét. Az ÉFOSZ szerint inkább mozogni kellene.

A belső kereslet elfordult a minőségtől, külpiacaink nagy részét pedig már régen elveszítettük, a szaktárca segítséget ígér

Nincsenek kedvező helyzetben a hazai fűszerpaprika-termesztők és az őrleményt gyártók sem. A hungarikumnak számító fűszer iránti belföldi kereslet csökkent, legtöbben az olcsóbb, silányabb minőségű árut részesítik előnyben. Exportpiacaink nagy részét a 2004-es toxinbotrány miatt veszítettük el, a bizalomvesztés után pedig képtelenek vagyunk felvenni a versenyt az olcsó, távol-keleti áruval.

Önmagukban is generálják a feketegazdaságot a komoly adó- és járulékterhek, illetve a jelenlegi szabályzók – jelentette ki Sors László, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi elnökhelyettese. Az agrárgazdaságban a hús-, a gabona- és a cukorkereskedelmet nevezte a „legfertőzöttebbenek”.

Várhatóan október közepén nyilatkoznak a pékek arról, változik-e az új búzából készült kenyér ára – közölte az agromonitor.hu-val Kurdi András, a Magyar Pékszövetség elnöke. Szerinte az ármozgások egyelőre megjósolhatatlanok, mivel a hazai búzapiac továbbra sem stabilizálódott. A gabonatermelők nagy része az eladásokkal kivár, mert az 50 ezer forint körüli mai tonnánkénti felvásárlási árak növekedésére számít. A malomipari átadási lisztárak mindenesetre megduplázódtak az egy évvel ezelőttiekhez képest, miközben a sütőipar az alapanyagköltségek emelkedését csak részben tudta továbbhárítani kereskedelemi partnereire. Az iparág helyzetét a szállítási költségekre ható, szintén emelkedő üzemanyagárak is befolyásolják, de a szövetség elnöke szerint e tényezőt többnyire sem a kereskedők, sem a fogyasztók nem hajlandók figyelembe venni. Így a sütőiparnak általában a lisztdrágulásra hivatkozva van esélye az árnövelésekre, de a lisztárak ma éppen csökkennek a hazai piacon.

Debrecen - A Debreceni Hús Zrt. nyáron bezárt üzemének több száz dolgozója egyre türelmetlenebbül várja, hogy az újraindítás ügyében történjen valami.