Végre egy sikeres ágazat!

Bevált a dinnyereklám, jelentősen növekedett a belföldi fogyasztás, amin fölbuzdulva a FruitVeB elhatározta: a jövőben a gombát is hasonló módon támogatja.

Nem véletlenül került a gombaágazat a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervet és Terméktanács (FruitVeB) célkeresztjébe, mert noha a tavalyi esztendőt jelentős visszaesés jellemezte, az idei kilátások kifejezetten jók. Nemcsak a termesztés jelentős hazánkban, hanem a gomba köré szerveződött iparágak is, mint amilyen a csíragyártás, a komposztkészítés, illetve takarófólia-termelés. Mindezeken túl gombanemesítésünk nemzetközi viszonylatban is jegyzett.

Mennyiségben változatlanul a csiperke vezet, 22 ezer tonnával – tudtuk meg Nagy Lászlótól, az egyik legjelentősebb hazai gombatermesztő vállalkozás, a Pilze-Nagy Kft. ügyvezetőjétől. Laskagombából 2500 tonnára rúg a hazai termesztés, míg csiperkegomba-komposztból 120 ezer tonnát, laskakomposztból pedig 15 ezer tonnát állítunk elő (amelynek felét, illetve közel harmadát külföldre visszük).

A csiperkegomba exportpiacán tavaly hazánk komoly veszteséget szenvedett el (csak Németországban 1400 tonnával kevesebbet sikerült eladni), mindenekelőtt a lengyel dömping miatt, ami meghatározta (és lenyomta) az eladási árat is. Viszont a laska még az ilyen nehéz versenyben is megőrizte piaci pozícióit. Amiben oroszlánrésze van a nagyüzemi jó minőségű alapanyaggyártásnak, illetve a hazai nemesítésű HK35-ös fajtának, mely számos kedvező tulajdonsága mellett a jó szállíthatóságával is kitűnik. Elsősorban a németek veszik, de a magyar laska eljut Párizsba és Londonba is.

Az idén szerencsére már egyértelmű keresleti piac jellemző, amelynek egyik fő oka, hogy a német dioxinbotrány miatt Nyugaton megnőtt a gombafogyasztás. (A másik pedig, hogy a nyugati piacokon szintén komoly versenytársnak számító Kínában csökkent a termelés.) Ráadásul a szomszédos országok, így Románia, Horvátország és Szlovákia piacain is megnőtt a kereslet a magyar gomba iránt. Jellemző változás, hogy az eladott mennyiségek a nagybani piacokon fokozatosan csökkennek, a kereskedelmi láncokban viszont nőnek.

A laskagomba-termesztés a szakismeret és a technológiai fegyelem próbája – amint az Gábris Péter, a Sylvan Hungária Zrt. gombatermesztő cég munkatársának beszámolójából is kiderül. A figyelem egy pillanatra sem lankadhat, mert a termesztőnek igen kevés az eszköze a károsítók ellen, így gyakorlatilag csak a megelőzésre alapozhat. A gombatermesztésben egyszerűen nincs engedélyezett növényvédő szer, már csak azért sem, mert a termesztési ciklus olyan rövid (az átszövetéstől számítva 10-15 nap), hogy azalatt biztosan nem bomlik le a készítmény, és kimutatható marad a gombában. (Arról már nem is beszélve, hogy a lebomlás a napfényen élő, fotoszintetizáló növények esetében nyilvánvalóan gyorsabb, mint fénytelen körülmények között.) Márpedig a különféle gombás fertőzések (például a zöldpenész), a baktériumok, a legyek és szúnyogok ugyanúgy veszélyeztetik a gombát, mint más kultúrákat. A védekezésben az egyetlen járható út a fertőzés megakadályozása, amelynek alapja a higiéniai előírások, illetve a technológiai fegyelem maradéktalan betartása.

SZABADFÖLD