Ősztől több lesz a papírmunka

Az uniós elvárásnak megfelelően gyorsított menetben folyik a hazai parlamentben
is a bortörvény módosítása. A végeredmény több adminisztrációt hoz.

A hazai borászat gondjait elemző szekszárdi rendezvényre meghívták az érintettek Horváth Csabát, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárát is. A szakember ismertette az uniós elvárásokat, amelyek miatt a borpiaci törvényt módosítani kell. A parlament a napokban kezdi tárgyalni a tervezett jogszabályváltozásokat, amelyek várhatóan lépnek hatályba. Téma lesz a literenkénti 8 forintos forgalomba-hozatali járulék, vagy más néven marketingadó is. A borászok azt szeretnék elérni, hogy az olcsóbb árfekvésű borok után literenként 5, míg a drágább nedűk után 10 forintot fizessenek a jövőben. Valószínűleg megosztja majd a szavazásnál a képviselőket az idénymunkások bejelentésének kérdése is. A zöld könyves megoldás nem vált be, ezt több szakember elismerte, kérdés mit találnak majd ki helyette, mondta a főtitkár. A borpiaci törvény egyébként két szakaszból áll, tette hozzá, az egyik szabályozási kérdésekkel foglalkozik, míg a másik a bormegnevezési és technológiai átalakításokkal. Ez utóbbi rendelkezik arról, hogy ősztől az eddigi 2 helyett csak 1,5 fokkal lehet mesterségesen javítani a bor cukorfokát. A nemzeti borítékunkban az idén az uniótól 16 millió 816 ezer eurót kapunk, jövőre pedig 23 millió 014 ezer eurót. Ezt az összeget elsősorban bormarketingre, a szőlőültetvények szerkezetének átalakítására, illetve az úgynevezett zöldszüretre lehet igénybe venni. Utóbbi azt jelenti, hogy a betakarítás helyett a földre dobják le a szőlőt. A kivágási támogatásnak köszönhetően egyébként évről évre csökken az ültetvény nagysága, mondta a főtitkár. Az idén 5115 hektárra lenne igény, amire az érintettek már be is adták a kérelmüket, de az unió csak 3397 hektárra ad kivágási támogatást. A szakember beszélt arról is, Magyarországon a szőlőültetvények 20-30 százaléka termőhelyen (kataszteren) kívül van. Az uniós elképzelés szerint kataszteri igazolásokat kell majd beadniuk a termelőknek. Aki azonban nem rendelkezik ilyennel, elesik a támogatástól - mondta a főtitkár. Majd hozzátette: emiatt öt éves haladékot szeretne elérni a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, bízva abban, hogy ez idő alatt rendezik a termőterületi besorolásokat. Még az idén kibővülnek a borkategóriák, az eddigi minőségi,- táj,- és asztali bor mellé a védett eredetű bor is felsorakozik. Ez azonban nem csak megjelölésben hoz majd változást. Hazánkban jellemzően két éve érezhető, hogy elárasztanak bennünket az unióból érkező borok. Tavaly 439 ezer hektólitert hoztak be a kereskedők csak Olaszországból, literét alig több mint 50 forintért. Érdekes módon a magyar borkereskedőknél ez a mennyiség csupán 280 ezerre zsugorodott és alig találtak a vámosok ellenőrzésnél olyan nedűt az italboltokban, vendéglátóhelyeken, ahol a címkén feltüntették, hogy olasz borról van szó. Zömében tehát az olcsó, gyenge minőségű olasz árut, a magyar kereskedők hazai olaszrizling, vagy kékfrankos néven hozták forgalomba. Horváth Csaba elmondta, a gyakori ellenőrzésnek köszönhető, hogy 46 százalékkal visszaesett az olcsó borok behozatala, ami egyébként nem szabálytalan, de ilyen esetben az értékesítésnél jelezni kell a címkén, hogy honnan származik a termék. A főtitkár szerint, akik rázúdították ezt a silány minőségű bort a hazai piacra azok megérdemlik, hogy gyakran kapjanak ellenőrzést. Várhatóan ősszel változik majd a származási igazolások eddigi kiállításának rendszere is. Ezzel is próbálják a külföldről behozott borokat visszaszorítani, mondta az előadó. A hegyközségeknek el kell készíteniük szőlőfajtánként a termékleírásokat - ez uniós elvárás - ami szintén nagy munkát jelent. Ízlettek a Konyári borok A 2008-ban az Év bortermelője címet Konyári Jánosnak ítélték a borakadémia tagjai. A Mátyás-napi borünnep díszvendégeként az érdeklődők megkóstolhatták a borait. Pincészetét maga Konyári János mutatta be, aki a 90-es évek elején a legelsők között jelent meg a piacon palackos boraival. Ő volt az, aki elsőként alkalmazta a barrique hordós érlelést. A barrikolás művészetén túl azt is elsőként bizonyította be, hogy a dél-balatoni borvidéken is lehet kékszőlőből csúcsborokat készíteni. Konyári pince jelenleg 25 hektáros területen gazdálkodik, évente körülbelül 110-140 ezer palackot forgalmaznak. Öt éves haladékot kért hazánknak a hegyközség Az országban 22 borvidék van, az 1 főre jutó átlagos terület kicsi

Borvidék neve egy főre jutó terület/négyzetméter

Csongrádi 10262

Hajós-bajai 9754

Balatonboglári 9522

Kunsági 8703

Villányi 5079

Egri 1669

Szekszárdi 3982

Tokajban 5897

Forrás:KSH

TOLNAI NÉPÚJSÁG