Ünnep előtt: az olcsóbb liszt nem hoz olcsóbb kenyeret

Tavaly nem emelhettek árat, most pedig az üzletláncok árcsökkentési nyomása ellen kell küzdeniük a sütőipari cégeknek.

Hiába kapható most éppen olcsóbban a liszt, a péktermékek előállítási költségeinek ez a tétel egyharmadát sem teszi ki. Nincs sem ok, sem mód az árcsökkentésre - állítják a pékek.

Míg a 2010-es esztendő nyár végi időszakában a legtöbb szakember és piaci szereplő a kenyérár emelkedésére számított, az idén ez a várakozás épp ellenkező előjelre váltott. Nagy Lajos, a Heves Megyei Sütő- és Édesipari (HESI) Kft. ügyvezetője szerint a multinacionális üzletláncok részéről ma nagy nyomás nehezedik a termelőkre az árcsökkentés érdekében. Most éppen azt az időszakot éljük, amikor a jövő évre érvényes szerződéseket készítik elő részben internetes pályáztatás, részben a beszállítókkal történő tárgyalások formájában. A boltok a tavalyihoz képest alacsonyabb lisztárakkal indokolják ármérséklő elvárásukat.

– Egy-egy üzletlánccal úgy tudunk szerződni, ha egyéves ártartást vállalunk. Tavaly a liszt drágasága dobta meg az előállítási költségeket, nyereséget keveset tudtunk termelni. Pedig az árbevételre nem lehet panasz, hiszen az csaknem 30 százalékkal nőtt. Úgy értük el mindezt, hogy közben a cégünknél a munkahelyek is megmaradtak. Mindemellett az egykulcsos jövedelemadó keresetcsökkentő következményeit béremeléssel kompenzáltuk – fogalmazott az igazgató, aki abban bízik, hogy az idei második fél évet - fejlesztéseiknek és a reménybeli nagyobb piaci részesedésnek köszönhetően - már nyereséggel zárják.

Az új kenyér árával kapcsolatos kérdésünkre Nagy Lajos megjegyezte: érdemes összevetni a sütőipari cégek átadási, illetve a boltok fogyasztói árait. Aminek a kilója például 130 forintért kerül az üzletbe, a polcon már igen könnyen 260-ért jelenik meg. Ha drága a kenyér, az valójában nem a pékségek miatt van, hanem azt jelzi, hogy a kereskedelem áthárítja a vásárlóra a rá kirótt különadókat és más terheket - vélekedett Nagy Lajos.

Bede Jenő poroszlói sütőipari vállalkozó rendkívül tömören reagált azon felvetésünkre, hogy a liszt árát leszámítva a kenyér előállításának költségei idén is jelentősen növekedtek: „Nem tudjuk tovább hárítani a költségeket.”

Numan László, a maklári székhelyű Numan és Társa Kft. vezetője szerint örülni kell a lisztárak csökkenésének, de a szakmának rengeteg behoznivalója van. A pékségek zöméről feltételezhető, hogy veszteséggel működtek tavaly.

– Mi magunk is pengeélen táncoltunk, egyenesen a túlélésért kellett küzdenünk. Ezért is irreális az üzletláncok árcsökkentést szorgalmazó igénye. Mi a nagy cégek nyomásának sem engedünk. Ezt ajánljuk másoknak is, hiszen eljött ennek az ideje: most kellene megszilárdítani a helyzetünket – közölte a cégvezető. Szerinte egyébként igazából nem a liszt árától függ, hogy mennyibe kerülnek a sütőipari termékek, hiszen ez az alapanyag az előállítási költségeknek jó, ha a 30 százalékát teszi ki. Fontosabbként esnek latba az egyéb díj- és áremelések.

Mintaboltokkal szeretnének talpon maradni

A maklári társaság egyébként egy kivételtől eltekintve nem szállít multi kereskedelmi láncoknak. Inkább a kiváló külföldi példákat követi, hogy miként is lehet talpon maradni. Jobb helyeken ugyanis már rég kitalálták hasznos megoldásként a mintaboltokat. Az ilyen üzletekből a Numannak napjainkban már tizenhárom van Egerben és környékén, de létesítettek belőle a fővárosban is.

Drágább a búza a tavaly augusztusinál

Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára szerint csak relatívan, a márciusi tonnánkénti 80 ezer forinthoz képest alacsony a búza ára. Még egy éve, 2010 tavaszán a hiánypszichózis dolgozott, de augusztusra akkor helyreállt a rend. Egy évvel ezelőtt 50 ezer forint alatt adták-vették a kenyérgabonát tonnánként, most 50 ezer felett van. Túl azon, hogy az idei termés jónak mutatkozik, még nem indult be a kereskedés. Az pedig határozottan érzékelhető, hogy exportra nem nagyon szállítanak a gabonatermelők. Idehaza ugyanannyit kaphatnak ugyanis a búzáért.

– Mennyire más helyzet ez, mint amikor a saját búzánkból készült lisztet vásároltuk importáruként – jegyezte meg.

AGROLINE