Uniós védelem a méznek

Teljes mértékű élelmiszer-biztonsági engedélyre van szükség, emellett a „génmódosított” címkét kell, hogy viselje az a méz, amely génmódosított növényekből származó szennyezést tartalmaz – határozott a minap az Európai Bíróság.
A döntés megvédi a mézet, a méhészeket, valamint a fogyasztókat a génszennyezéstől, és a szakemberek szerint megnyitja az utat ahhoz, hogy szigorodjanak a génmódosításra vonatkozó európai uniós jogszabályok.

Az Európai Bíróság megvédi a mézet a génszennyezéstől, miután a napokban megerősítette a méhészek és a fogyasztók jogát a génszennyezésmentes mézre. Tette ezt azzal a határozattal, amely szerint a génmódosított növényekből származó szennyezést tartalmazó méz forgalmazásához teljes mértékű élelmiszer-biztonsági engedélyre van szükség, emellett a termék a „génmódosított” címkét kell, hogy viselje.

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint a döntés megnyitja az utat ahhoz, hogy szigorítsuk a génmódosításra vonatkozó európai jogszabályokat.

Az ügy előzménye, hogy egy bajor méhésznek a német hatóságok 2005-ben megtiltották méze árusítását, mivel a Monsanto MON810-es kukoricájával végzett kormányzati szántóföldi kísérletből származó, génmódosított pollent találtak benne. Ezután a méhész beperelte a bajor kormányt, így az ügy az Európai Bíróság asztalára került.

„A törvényszéktől arról kértek döntést, hogyha a méz génmódosított pollent tartalmaz, akkor maga a méz is génmódosított terméknek minősül-e, és ha a mézben bármilyen mértékben is kimutatható génmódosított szervezetek jelenléte, abban az esetben szükséges-e génmódosított termékként engedélyezni” – tájékoztatta lapunkat az MTSZ.

Fidrich Róbert, a szövetség programfelelőse szerint a döntés győzelem a méhészek, a fogyasztók és a génmódosítás-mentes európai mezőgazdaságért fellépő mozgalmak számára. „Meg kell akadályozni, hogy a géntechnológiai ipar elszennyezze a mézeinket. Ez a döntés jogi alapot ad ahhoz, hogy szigorú intézkedéseket hozzanak kormányaink a Monsantótól és a hozzá hasonló cégektől származó szennyezések megakadályozására” – emelte ki Fidrich.

Szakemberek szerint az Európai Bíróság döntése megerősíti, hogy a jelenlegi jogszabályok – amelyek lehetővé teszik az engedély nélküli génmódosított szervezetekből származó kismértékű szennyezést – elégtelenek, és szükség van a felülvizsgálatukra, s az Európai Bizottság hibázott, amikor a géntechnológiai cégek érdekeit a fogyasztók és környezetünk érdekei elé helyezte.
GMO-mentesek a hazai repcevetőmagok

Egyetlen repcevetőmag-mintában sem talált GMO-szennyezést a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) Magyarországon – tájékoztatta lapunkat a Vidékfejlesztési Minisztérium. „A GMO-szennyezettség maradéktalan kizárása érdekében az MGSZH – hatósági jogkörben eljárva – tízszázalékos mintavételi arány alkalmazásával 29 mintát vett a behozott tételekből, és a vizsgálatokat akkreditált laboratóriumában végezte el. Az ellenőrzések mindegyike negatív eredménnyel zárult” – áll a tárca közleményében. A hazai vetőmag-forgalmazást szabályozó rendelet értelmében az Európai Unióból érkező vetőmagok csak akkor hozhatók forgalomba Magyarországon, ha rendelkeznek az unió bármely tagállamának akkreditált laboratóriumában kiállított, GMO-mentességet igazoló nyilatkozattal. A magyar kormány júliusban döntött arról, hogy határozottan fellép a genetikailag módosított szervezetekkel szennyezett vetőmagokat forgalmazó cégek ellen. A GMO-szennyezéstől való mentességért magyarországi előállítású vetőmag esetén annak előállítója, más esetben első magyarországi forgalomba hozója felel. (SZSZ)

AGROLINE