Új élelmiszerkülönlegesség Szabolcsból!

Panaszkodnak a szakértők, hogy a magyar ember nem szereti a halat. A magyar halat. Mert zsíros, mert drága, de legfőképpen mert szálkás. Egy nyíregyházi gazdaság enyhíthet a gondon.

A magyar fogyasztó a legszívesebben pontyot eszik, mert viszonylag olcsó és a húsa is zamatos. Akad nála persze finomabb is, például a süllő – más néven a fogas –, amiben alig van szálka, íze pedig fenséges. Ám drága, háromszor annyiba kerül, mint a ponty. Létezik viszont a süllőnek egy rokona, a sügér, aminek húsa vetekszik a süllőével, csak az a baj vele, hogy kicsi. Tenyérnyi példánya már nagynak számít.

A sügér persze nem csak nálunk él, szerte a kontinensen előfordul, ahol tiszta vízre lel. Különösen jó hírűek a lengyel sügérek, az ottani folyókban-tavakban – elsősorban a hatalmas kiterjedésű Mazuri-tavakban – nem ritkák a kilós példányok sem. Lengyel barátaink nem hagyatkoznak csupán a természetes vizekre, mindent megtesznek azért, hogy az Európában gyom- vagy szeméthalnak tartott sügér méltó rangra emelkedjen – vagyis piacképes legyen. Ugyanerre törekszik a nyíregyházi székhelyű Szabolcsi Halászati Kft. is, ahol biztató sügérkísérletek kezdődtek.

– A nagy bevásárlóközpontok tele vannak mindenféle egzotikus, de isten tudja, milyen körülmények között nevelt halakkal, s a gyanútlan vásárló viszi, mint a cukrot – mondja ifj. Radóczi János, a kft. ágazatvezetője. – Arra gondoltunk, ha a magyar keresi az egzotikumot, miért ne lehetne az magyar? Mondjuk a sügér, amit egy átlagos hazai halevő alig ismer.

A gazdaság nagykállói bérelt taván nemrég végeztek az őszi lehalászással; s csak úgy pezsgett a víztükör, mert tele volt sügérrel. De három másik tóban is „érnek” már a halak, melyek – a tenyésztők reményei szerint – szűk másfél év alatt akár harmincdekásra is felhíznak majd. Ez persze látszólag szinte semmi, mert mit lehet kezdeni egy harmincdekás, tüskés úszójú, nehezen pikkelyezhető „méregzsákkal”?

De csak látszólag semmi, mert aki evett már negyedkilós sügért, az tudja: hófehér, szálkátlan húsa veri a mezőnyt. Még a rettenetesen drága tengeri herkentyűket is. Gond viszont, hogy a hazai természetes vizekben csak elvétve lehet ilyen nagy sügért fogni.

– Sajnos a Kárpát-medencében az elmúlt évtizedekben látványosan megcsappant a sügérállomány – folytatja a nyíregyházi szakember. – Valamikor a leggyakoribb ragadozó halunk volt, előfordult minden vízben, ma azonban ritka. A természetes vizekből már régóta nem lehetne ellátni a piacot, hát belevágtunk a sügér félig mesterséges tenyésztésébe. Nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítanunk a gödöllői agráregyetemmel, valamint a lengyel szakemberekkel, az ő tapasztalataikat is felhasználva igyekszünk meghonosítani a sügér intenzív tartását. Sajnos nálunk rosszabbak az életfeltételei, mint a lengyeleknél, ahol gyakoriak a másfél kilós anyahalak is. Ám az eddigi eredményeink azt bizonyítják, mi is képesek leszünk piacképes halak nevelésére.

SZABADFÖLD