Minden második "magyar" trappista külföldi "trappista"

Minden második trappista sajt külföldi feldolgozó gyárából kerül a hazai vásárló asztalára. Az UHT dobozos tejnél még rosszabb az arány: négyből három doboz határainkon túlról jön. Egy ilyen piacon próbálnak meg talpon maradni a magyar gyártók.

Közben az árazással is meg kell küzdeniük – mondja Koller Attila, a tisztán magyar családi tulajdonban lévő Tolnatej Zrt vezérigazgatója. Vagyis hogy a kereskedők rendszerint nem a magyar termékeket akciózzák, hanem a külföldről érkezőt, a hazait pedig magasabb árréssel árulják, arra számítva: az magyar, ezért biztosan megveszik a vásárlók. Nem kis gondot okozva ezzel a feldolgozóknak. Innováció és termékfejlesztés, egyelőre ez a kiút körvonalazódik. A kedvezményes áfa-kulcs bevezetésére ugyanis még várni kell.

Az ágazatot már a válság előtt is több hullámban elérték a nehézségek. Anno a tej alacsony átvételi ára okozott gondot a termelőknek, miközben a feldolgozók is csak nyomott áron tudták értékesíteni termékeiket. Aztán ezen szakmai összefogással túltették magukat, mint ahogy a tejszerű termékek piacra öntésén is, amikor szintén csak összekapaszkodva sikerült kiszorítani a tejhez hasonló italokat és a növényi zsírból készült tejföl- és sajtszerű olcsóságokat. Mindezek után még a pénzügyi válság is megérkezett 2008 őszén, ami fogyasztás-visszaesést és hitelszegény időket hozott.

Ami azonban a magyar tejágazatnak a legnagyobb problémája és az uniós csatlakozás óta fennálló probléma, az az, hogy Magyarországon egyre inkább nő az import tejtermékek aránya a hazai fogyasztásban. Ez sajnos ma már ott tart, hogy több mint 50 %-át a Magyarországon elfogyasztott tejtermékeknek külföldön állítják elő. Ráadásul láthatóan ez a trend csak romlik, eddig is évről-évre rosszabbodott. Vannak extrém termékkategóriák, mint például az UHT tej, ahol külföldről érkezik az áru több mint 75 %-a. De az itthon oly népszerű és furcsamód máshol nem is ismert és nem fogyasztott trappista sajt több mint 50 %-a is külföldről érkezik a magyar családok asztalára.

Összességében nagyon nagy probléma, hogy a Magyarországon letelepedett külföldi tulajdonú élelmiszerláncok nagyon nagy mértékben serkentik az importtermékeknek a megjelenését és ez mindenkinek gond, mert ennek következtében a magyar tejágazat egy elég negatív spirálban van, azt lehet mondani, hogy az uniós csatlakozás óta. Azóta nagyságrendileg 20 %-kal csökkent a tejtermelés, az ezzel foglalkozó gazdaságok száma is drasztikusan csökkent. Az idehaza előállított tejtermékek mennyisége is 20-25 %-kal esett vissza, ami felveti a kérdést, hogy vajon a magyar tejágazat is a cukoripar sorsára fog jutni? Mert ott már csak egyetlenegy feldolgozó van, és az is legfeljebb a harmadát tudja előállítani a magyar szükségleteknek.

Olyan szabályozók is kellenének, amelyek a jelenlegi helyzetet megváltoztatnák, más mederbe terelnék. Nagyon furcsa ugyanis, hogy miközben Magyarországon vagyunk, mégis a kereskedelmi láncok a hazai termékeket jóval nagyobb árréssel értékesítik, mint az importból származóakat. Nyilvánvalóan kedvezőbb lenne egy alacsonyabb ÁFA kulcs, hiszen ez a termékkategória Európa bármely országában jellemzően 5-7 %-os kulccsal adózik, mi pedig 18 %-kal.

A Tolnatej legutóbbi fejlesztésa a Vitáltej, amelynek az a rációja, hogy miközben a tej alapjaiban is egy nagyon sok hasznos tápanyagot tartalmazó élelmiszer, azt még vitaminokkal, ásványi anyagokkal, itt elsősorban kalciummal, magnéziummal dúsították. Ez gazdasági előnyt is hozhat a fogyasztónak, mert nem kell külön tabletta formájában a szükséges vitamin és ásványi anyagokat bevinnie. Konkrétan három deci tejben a benne lévő plusz vitaminok a napi szükséglet felét már fedezik. A külföldről érkező UHT termékek vitamintartalmukat elveszítik, a benne lévő fehérje is roncsolódik, különben hogyan bírná ki fél évig a spájzban.

Magyarországon először a Tolnatej valósította meg egy úgynevezett demineralizát, tehát ásványi anyagoktól mentesített savópor gyártási technológiát. Ez azért lényeges, mert idehaza a Tolnatej a legnagyobb sajtgyártó. A sajtgyártásnak pedig a savó a mellékterméke, ami rendkívül sok, élettanilag nagyon hasznos anyagot tartalmaz még. Ezt jellemzően mi porított formában exportáljuk. Ezzel az új beruházással pedig olyan technológiát vezettek be Magyarországon, ami Európában sem igen elterjedt, amivel kivonják az ásványi anyagot a savóporból. Ennek következtében ezt a terméket már a bébitápszerek gyártásánál is fel lehet használni, ami például rendkívül nagy keresletnek örvend Ázsiában, ahol az elérhető tej mennyisége nem növekszik olyan mértékben, mint ahogy a népesség szaporodik.

GAZDASÁGI RÁDIÓ