Eltűnhetnek az olcsó szeszes italok

Szeszpiac - Átrendeződik a kommersz italok gyártása és forgalmazása
A szeszipar válaszlépésre készül a kommersz italok piacán november elsején hatályba lépett ötvenszázalékos jövedékiadó-emelés miatt, bár azt még nem tudják, hogy mekkora sugarú legyen a hatókör – tudta meg lapunk a gyártóktól és forgalmazóktól.

A vállalkozások most „alternatív megoldásokat” keresnek, amelyek nyomán a hazai boltok pultjairól akár teljesen el is tűnhetnek a kevésbé tehetős fogyasztók által keresett, a pálinkatörvény 2002-es hatálybalépése óta külön kategóriába sorolt „szeszes italok”.

A törvénymódosítás alapján ötven százalékkal emelkedett az aromás szeszes italok jövedéki adója. A szaktárca ez ügyben lapunknak megküldött hivatalos tájékoztatása szerint a fogyasztók orientálását szem előtt tartva a törvénymódosítás a minőségi szeszes italok – például pálinka, whisky, brandy – számára kedvezőbb adómértéket állapít meg, a sajtóban felkapott ötvenszázalékos adóemelés pedig kizárólag a gyengébb minőségű szeszes italokra érvényes. A változtatással azokat a szeszes italokat akarták kedvezőbb helyzetbe hozni, amelyeknek kiemelkedő a minőségük. Így próbálják ösztönözni a lakosságot az egészségesebb, kevesebb aromaanyagot tartalmazó termékek fogyasztására.

Ebben a termékkörben ezért csak öt százalék lett az adóemelés mértéke. A közlemény nem említi meg ugyan, de kedvezőbb besorolásba került a szintén gabonaszesz-alapú vodka, ami jelenleg is az úgynevezett kommersz fogyasztás meghatározó terméke. A jövedéki adó mértéke október végéig a tiszta (térfogatszázalékban meghatározott) alkohol esetén literenként 2761 forint volt, az ötszázalékos emelés után 2990 forint lett. Csökkenő alkoholtartalom esetén a mérték is kisebb, tehát egy liter 50 százalékos pálinka jövedéki adója 1381 forint volt, ami november 1-jétől 1450 forintra nőtt. Az aromásított szeszes italok esetén viszont az októberig érvényes 2761 forint/liter adó 4140 forintra emelkedett.

Az egyik legnagyobb hazai szeszgyártó és forgalmazó vállalkozás lapunkhoz eljutott, eredetileg a partnercégeknek küldött ajánlata szerint az aromákkal ízesített „hagyományos” szeszes italokért két lépcsőben – november 5. és 20. kezdőnappal – literenként összesen 350-450 forinttal emelt árakat kell majd fizetni. Ez az emelés nagyjából megfelel az adónövelésnek.

Október végéig a cég 1700 forintos literenkénti áron adta át a kereskedőknek az italokat, ami után – 37,5 százalékos átlagos alkoholtartalom alapján – 1045 forint jövedéki adót kellett fizetni. Az emelt adó bevezetése után ez a tétel elvileg 1478 forintra nőne, azonban a gyártó jelezte, hogy „üzletpolitikai megfontolások alapján” csökkenti egyes ízesített szeszes italok alkoholtartalmát 5-8 térfogatszázalékkal, amivel lényegében a korábbihoz hasonló árszinten tudja kínálni a változatlan elnevezésű termékeit. Mivel az áruk összetétele – a címkéken is hivatalosan feltüntetve – finomszesz, desztillált víz és természetazonos aroma, a változás lényegében azt jelenti majd, hogy azonos árért kevesebb alkoholtartalomhoz jut majd a fogyasztó.
A vodka a kivétel – miért is?

Külön dilemmát jelent a vodka ügye, ami elvileg finomabb technológiával készült, de lényegében ugyanolyan gabonaszesz-alapú termék, mint a többi ízesített szeszes ital. Az egyik nagy hazai likőrgyár neve mellőzését kérő felső vezetője lapunknak azt magyarázta, hogy az úgynevezett kommersz italok a pálinkához hasonlóan kizárólag mezőgazdasági eredetű (erjesztett gabonából párolt), tiszta etilalkoholok és az ízesítéshez sem használnak szintetikus anyagokat, csak természetes vagy természetazonos aromákat. Az adóemelésről szóló törvényben megfogalmazott megkülönböztetést emiatt meglehetősen nehezen emészti a szakma, ugyanis nehezen érthetőnek tartják, vajon az olcsó importvodka vagy a hasonló elnevezésű egyéb ízesített termék mitől lenne egészségesebb,mint a szinte naponta ellenőrzött hazai gyártású fogyasztási szesz.

A gyártóktól származó információink szerint több cég komolyan fontolgatja, hogy termelési szerkezetét ebbe az irányba mozdítja el, aminek azonban – legalábbis érveik szerint –nem az emelt adó elkerülése, hanem a puszta életben maradás az oka. A szeszipari cégek vezetői megkérdezésünkre igen diplomatikusan úgy fogalmaztak, hogy a vállalkozások biztosan betartják majd a törvényt, de az is biztos, hogy a szakmával mélységében nem egyeztetett módosítás nehezen pótolható üzleti veszteséget okoz.

Az ügyben egyébként akár az Európai Unió is kifogást emelhet. A közösségi piacszabályozás ugyanis – mint arról lapunkban korábban már beszámoltunk – azonos termékkör esetén eltérő adószabályozást csak rendkívül indokolt esetben enged meg. A szeszüzletben ilyen kivétel lehet például az orvosi célú alkoholgyártás vagy egyes vegyipari felhasználások köre, de az üzletekben általánosan kapható, azonos piacot célzó termékek nem tartoznak ide.
Az alkohol forintjai

A hazai szeszforgalom 145-150 milliárd forintra tehető egy évben, amely után a fogyasztási célú alkoholüzlet vállalkozásai mintegy 48 milliárd forintos jövedéki adót fizettek be tavaly. Ennek mintegy 80 százaléka a kommersz szeszféleségek értékesítéséből származik. A jövedéki adót minden termék után a forgalomba hozatalt követő 30. napon kell befizetni, a határidő túllépése vagy a kötelezettség megkerülése súlyos szankciókkal, az áru értékének akár tízszeresét is kitevő bírsággal, esetenként büntetőjogi eszközökkel is szankcionálható.

NÉPSZABADSÁG