Etetés helyett, avagy a nagy szörp- és lekvárteszt

Nemcsak a kormánynál, nálunk is terítékre került a lekvár és a szörp. A bioborzalmaktól a betarthatatlan jogszabályig.

A kevés gyümölcsöt tartalmazó szörpök és lekvárok adóztatását kezdeményezte a vidékfejlesztési tárca. Abban bíznak, hogy a chipsadó (népegészségügyi termékdíj) kiterjesztése fellendülést hoz a gyümölcstermelésnek. Aggódniuk mégsem kell a gyártóknak, a szakemberek szerint gyakorlatilag betarthatatlan a rendelet, illetve szinte semmi sem változik. Talán csak annyi, hogy azok a termékek, amelyek azt sem tudják, mi fán terem a gyümölcs, eltűnhetnek a polcokról. Ennek viszont a vásárlók ihatják meg a levét. A benyújtott adómódosítások szerint a lekvár akár haladékot is kaphat, de elég lehet egy kis lyuk a költségvetésen, hogy a képlékeny helyzet megváltozzon.

A nagy teszt

A témát körüljártuk tapasztalati úton is, a szerkesztőség szerencsés kiválasztottai asztalhoz ültek szörpöket, lekvárokat kóstolni, de az első sokkot a csomagolás jelentette: a „gazdaságos” lekvár műanyag tejfölös dobozban kínálta magát. Visszagondolva a nagymamák szép lekváros üvegeire, a látvány gyomorszorító, de már a teszttermékek beszerzésekor szembesülhettünk azzal, hogy bármilyen a csomagolás, egyáltalán nem egyértelmű a jelölés. Mit kezdjünk például azzal az információval, hogy a szörp gyümölcstartalma legalább 33 százalék? Most 33, 35 vagy 100? Chipsadó köteles vagy sem? A lekvárokkal sem jártunk jobban, ezeknél a gyümölcstartalmat nem százalékban, hanem grammban adják meg. A „kreatív” magyar címkézéshez szokott agyunk ilyenkor rögvest jelez: átverés! Nos, mint később kiderült, ezúttal nincs átverés, a 45 gramm/100 gramm felirat valóban 45 százalékos gyümölcstartalmat jelez – mondta lapunknak a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet kutatója.

Vissza a tesztre. Vakon kóstoltunk négyféle bolti és egy házi lekvárt, valamint négyféle bolti szörpöt. A legnagyobb tanulság, hogy a "szörpélménynél" nem a gyümölcstartalom a meghatározó. Századra ugyanannyi pontot kapott tesztünkön a 0 százalék gyümölcstartalmú, mint a 33 százalékos. A tesztet az elvileg 20 százalékos szörp nyerte, igaz, nem sokkal verte az imént említett kettőt. Bár a százalékokkal azért jó lesz a törvényhozóknak vigyázniuk! A 20 és a 33 százalékos között ég és föld volt ránézésre a különbség, és nem az elvileg magasabb gyümölcstartalmú tűnt sűrűbbnek, gyümölcsösebbnek! Tesztünk legsokkolóbb eredménye a bio. Már az is meglepő, hogy abban csak 12 százalék a gyümölcstartalom, de tesztelőink egybehangzóan műízű borzalomnak titulálták az egyébként aranyáron vásárolt szörpöt.

A leggagyibb is gyümölcslekvárnak minősül

A lekvárnál sem lettünk sokkal okosabbak. A már emlegetett gazdaságostól a házilekváron át kóstoltunk. Még a legolcsóbb termék is éppen 35 százalék gyümölcstartalmú, legalábbis a kiírás szerint. A 100 százalékosnak tekinthető házilekvár messze lemaradt a bolti középkategóriás árú, de csak 60 százalékostól, viszont még ennél is meglepőbb, hogy a „gazdaságos” alig kapott kevesebbet, mint a prémiumtermékként árult francia lekvár. A szórás itt sokkal nagyobb volt, mint a szörpöknél: a 20 pontos skálán a legjobb majdnem 16 pontos átlagot ért el, míg a legrosszabb alig hetet.

A kínálat tehát nagy, de mint a teszt is mutatja, a lekvárnál sok értelme nem lenne a termékadónak, hiszen szinte minden, még a tejfölös dobozban árult borzalom is belefér a gyümölcslekvár kategóriába.

De nem ez a legnagyobb gond. Tóth Tiborné, a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet szakértője szerint a 35 százalékos gyümölcstartalom, mint határpont meghatározása teljesen önkényes, szakmai indoka nincs, mérése lehetetlen. Nincs ugyanis egzakt mód utólag vizsgálni a gyümölcstartalmat. „Azt meg tudjuk mondani egy termékmintáról, hogy átverés, és gyümölcsöt soha nem látott, és azt is, hogy van benne gyümölcs, de hogy 34 vagy 40 százalék-e a gyümölcstartalom, azt semmiképpen sem tudjuk megállapítani a mai eszközeinkkel. Mi rendszeresen vizsgáljuk ezeket a termékeket és mondhatom elég tág a határ, amin belül meg tudjuk határozni azt, hogy miből mennyit tartalmaz” Hogy a 35 százalékos határ fölött egészséges lenne a lekvár és a szörp? Nos, ezt sem lehet egyértelműen kijelenteni, hiszen annyi minden más anyag van benne – mondja Tóth Tiborné. Értelemszerűn persze a minél magasabb gyümölcstartalom elvileg a jobb, de „én azt tanácsolom, hogy lekvár és szörp helyett egyenek minél több friss gyümölcsöt.” A lekvárban és a szörpben ugyanis nincsenek benne a fontos rostok, akárhány százalék is a gyümölcstartalom - tette hozzá az élelmiszervegyész.

Azt hitte, üdítő…

Az biztos, hogy érdemes figyelni arra, miből mennyit tartalmaz a lekvár, a szörp, hiszen minél nagyobb a gyümölcstartalom, annál jobb a termék. Ez biztosan így van, de a vásárlók 99 százaléka nem a minőséget, hanem az árat nézi – mondja egy nagy üzletlánc boltjának tulajdonosa. „A minőségi termék drágább, és a kutya se keresi, ránk rohad a polcokon” – teszi hozzá. „Akármilyen gagyi a termék, ha olcsóbb, azt viszik. Pedig azért a minőséget illetően ezek a gyanúsan olcsó dolgok elég gyanúsak. Megtörtént egy vásárlómmal, hogy az elvileg hígítandó szörpöt víz nélkül itta, mert azt hitte üdítő. Nos, ez jól jelzi, hogy milyen értékes tartalma van ezeknek.” Hozzáteszi: ha az olcsó termékekre rátesznek egy magas plusz adót, akkor annak az lesz a következménye, hogy szörpöt és lekvárt csak a gazdagok vesznek, akik a minőséget meg tudják fizetni.

Leiner Attila mesterszakács viszont örül a kezdeményezésnek. Szerinte mindenképpen örvendetes, ha ebbe az irányba tolódik el a fogyasztás, mert minél kisebb a gyümölcstartalom, annál nagyobb az értéktelen, hozzáadott cukortartalom. Sajnos most az a gyakorlat, hogy a minőségi termékeket csak a magasabb kategóriájú éttermek és cukrászdák használják - mondja a mesterszakács. A közétkeztetésben - amit a gyerekek az óvodában, iskolában kapnak - általában a legsilányabb, gyakorlatilag 0 százalék gyümölcstartalmú szörpöket, lekvárokat használják. Ha ezek kiszorulnak, az csak jót jelenthet a közétkeztetésben. Igaz, ez drágulást is hozhat.

A Vidékfejlesztési Minisztérium a szörpök és lekvárok plusz adóztatását - közleménye szerint - az egészségesebb termékek preferálásával indokolta, de konkrét kérdéseinkre eddig nem válaszolt. Így nem tudni, miért hagyta 35 százalékon az egészséges gyümölcstartalom alsó határát. Nem tudjuk, képesek lesznek-e ellenőrizni a termékeket, betartatni a jogszabályt és arra sincs válasz, hogy a tervezett intézkedés vezethet-e cégcsődökhöz, munkahelyek megszűnéséhez.

FN