Obama is érintett a magyar libaháborúban

Szentes –Lehet harcolni a Négy Mancs ellen, de a nyugati fogyasztók meggyőződését nem lehet megváltoztatni, ők pedig az állatvédőknek hisznek – mondja egy debreceni baromfitenyésztő cég igazgatója. A magyar kormány és az alapítvány harcába már Obama elnök is belekeveredett.

Hosszúnak ígérkezik az érdekvédő harc, amelyet a Négy Mancs Alapítvány ellen indított a magyar baromfiipar és a kormány. A korábbi években az állatvédő szervezet azt terjesztette a német fogyasztók körében, hogy Magyarországon a tömés és tépés révén állatkínzás folyik a libatelepeken, és beteg állatok húsát dolgozzák föl nálunk. Emiatt sok áruházlánc nem vett magyar baromfitermékeket. Így keletkezett többmilliárdos vesztesége miatt tavaly a szentesi Hungerit Zrt. bejelentette, kártérítési pert indít a Négy Mancs ellen. A tárgyalást hamarosan kitűzi a Fővárosi Törvényszék. Az ügyészség vizsgálni kezdte az alapítvány gazdálkodását, és Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos kezdeményezte, hogy a NAV is ellenőrizzen.

Az állatvédő alapítvány újabb akciója mintha ezekre a támadásokra reagált volna: február 20-án a Daily Mail és a Daily Telegraph is közölt egy hírt, miszerint „kényszertöméssel hizlalt magyar libák tollát használja kabátjainak béleléséhez egy neves amerikai ruházati cég", a The North Face. A cég ruháit viseli többek között Barack Obama amerikai elnök, Angelina Jolie és Sharon Stone színésznő. A vállalat korábban úgy hirdette, termékeikhez a tollpelyhet olyan helyről szerzi be, ahol betartják a haszonállattartás normáit, ám a Négy Mancs azt állítja, Magyarországról származik a toll, közelebbről meg nem nevezett helyről, ahol „pokoli körülmények között" élnek a libák. A The North Face-nél erre közölték: ezután máshonnan veszik a tollat.

Közben Budai Gyula levélben kért választ újabb kérdéseire a Négy Mancstól. Arra volt kíváncsi, hogy Marcus Müller, az alapítvány projektmenedzsere milyen gazdasági kapcsolatban áll a Kaufland nevű német áruházlánccal. Az alapítványnak pedig mi köze az osztrák Human Dialog Kft.-hez, amely az utóbbi években 45 millió forintot utalt át az állatvédőknek. Arra is választ várt Budai, miért épp a Bács-Tak Takarmánygyártó és Forgalmazó Kft., a Toll 96 Kft. és a Tranzit-Ker Kereskedelmi Zrt. szerepel a Négy Mancs pozitív termelői listáján.

– Természetesen nem azért szerepelünk a pozitív listán, mert támogatnánk az alapítványt, ez etikátlan dolog lenne – válaszolta kérdésünkre Szabó Ákos, a családi tulajdonban lévő, 1991 óta működő, húsliba- és kacsatenyésztéssel is foglalkozó debreceni Tranzit-Ker Zrt. vezérigazgatója. – Amikor a Négy Mancs megjelent Magyarországon, a teljes baromfiipart feketelistára tette, a mi cégünket is, ebből komoly kárunk lett. Levelet írtunk az alapítványnak, jeleztük, mi nem is foglalkozunk hízott áruval. Később, 2009-ben tárgyalást kezdeményezett a Négy Mancs, indítványozta, hogy szűnjön meg a húslibák tépése. Ebben mi is érintettek voltunk, és úgy volt, további tárgyalások lesznek. Végül mi a látható fogyasztói nyomásra léptünk, és még az akciók előtt beszüntettük a tolltépést. Nem volt egyszerű. Azzal nem is fájdítottuk a szívünket, hogy kiszámoljuk, mekkora kárt okozott ez nekünk, de több száz millióról van szó. Ezután kerültünk föl a pozitív listára, és így továbbra is vásárolnak tőlünk.

Szabó Ákos szerint a történet tanulsága eddig az, hogy lehet harcolni az alapítvánnyal, de a német fogyasztók – 80 millió ember – meggyőződését nem lehet megváltoztatni. – Ők pedig egyre fogékonyabbak a környezet- és állatbarát szempontokra, és ez olyan nyomás az áruházláncok irányába, amelyet nem hagyhatnak figyelmen kívül. Ezek a városi emberek életükben nem látnak állattartó telepet, a haszonállatok tartásáról fogalmuk sincs, ugyanakkor jobban hisznek az állatvédőknek, mint a termelőknek. Jellemző, hogy német kezdeményezésre elkezdett szerveződni egy auditáló szervezet, amely ellenőrizte volna nálunk is, hogy tényleg nem tépünk és tömünk, ahogy ígértük, de ebből nem lett semmi. Most a Négy Mancs az a szervezet, amely szúrópróbaszerűen elmegy telepekre, vizsgálódik, és véleményének hitelt adnak az áruházláncok és a fogyasztók is. Ezzel a helyzettel pedig nem lehet mit kezdeni: a vásárló az úr.

AGROLINE