Sokat nyom a latban, ha magyar a termék

A magyarok többsége – 52 százaléka – ha teheti, inkább hazai terméket vásárol, 40 százalékuk terméktől függően dönti el, hogy a magyart vagy inkább a külföldit preferálja, a többiek általában nem részesítik előnyben a magyar árut.

Minderre az Ipsos válságkutatás-sorozatának legújabb felmérése világít rá. Az is kiderült, hogy a pénzügyi és gazdasági krízis hatására a válaszadók 20 százaléka vásárol gyakrabban hazai terméket, 69 százalék ugyanolyan mértékben, míg 11 százalék vásárlásai során tavaly ősz óta ritkábban veszi a magyar árut. A lakosság mindenekelőtt az élelmiszerek esetében ragaszkodik a hazai termékhez, különösen a hús- és hentesáruk, a tej és tejtermékek, illetve a zöldség- és gyümölcsfélék esetében preferálja a magyart.

Egy élelmiszertermék megvásárlásakor egyébként annak származása csak az ötödik legfontosabb szempont. Az ár a leginkább figyelembe vett tényező, ezt követi a minőség, az akciók és a kedvelt íz. Mivel a megkérdezettek nagy része, ha teheti, magyar árut emel le a polcról, a hazai eredet termékelőnynek minősül ugyan, önmagában azonban még nem záloga a sikernek.

Felmérték azt is, hogy a lakosság számára mit is jelent a „magyar termék” kifejezés. A válaszok alapján úgy tűnik, elsősorban azt tekintjük hazai terméknek, amelyet itteni alapanyagokból készítettek, illetve amelyet erre utaló védjeggyel láttak el. Nem elhanyagolható szempont ezek mellett az sem, hogy magyar tulajdonú vállalat gyártja-e az adott terméket, valamint hogy az egy régi, hagyományos magyar árunak számít-e.


AGROLINE