Karácsonykor nincs válság? Örömforrás 2,7 milliárd forintért!

Ahány nép, annyi Mikulás és karácsonyi édesség. Habár hazánkban mindenki a válság okozta nehézségekről beszél, kiderült: az édességfogyasztásról mégsem mondtunk le igazán. Tavaly ráadásul rekordmennyiségű édességet vásároltunk.

Santa Claus Amerikában, Gyed Maroz Oroszországban, Sinterklaas Hollandiában, Joulupukki Finnországban, Fekete Péter Dél-Afrikában, Pelznickle Norvégiában és Mikulás Magyarországon. Habár a hagyomány számos országban különböző, a név mégis mindenhol ugyanazt a személyt rejti: a gyermekek és felnőttek által egyaránt várt Mikulást, akinek érkezése világszerte egybeforrt a finomabbnál finomabb édességek ajándékozásával.

Sokan tették már fel azt a kérdést Sánta Sándornak, vajon a válságra, hogyan reagált az édességipar. A Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke arról tájékoztatott, hogy tavaly például minden karácsonyi szezonban mértnél többet, összesen mintegy 943 tonnányi figurás édességet tettünk gyermekeink és szeretteink kiscsizmáiba, amelyre a válság ellenére is minden eddiginél többet, közel 2,7 milliárd forintot költöttünk.

"Az édesség jó válságtűrő termék. A tavalyi évben a Mikulás és a karácsony is jól telt. Idén az első félévben stagnáló forgalom mutatkozott az édességek esetén, az utóbbi 2-4 hónapban csökkent a fogyasztás mind mennyiségben, mind értékben. Az idei karácsonyra optimistaként stagnáló eredményekben reménykedünk, de bízunk abban, hogy a tavalyi eredményt idén is elérjük" - mondta az Édességgyártók Szövetségének elnöke.

A világ országainak szokásai eltérők a karácsonyi édességek tekintetében is. Amíg a hollandok csoki betűket, az oroszok töltött cukorkát, az amerikaiak cukor rudacskát, a finnek fűszeres kekszet, az ausztrálok pedig lángoló pudingot fogyasztanak, addig mi magyarok a szaloncukrot részesítjük előnyben. Ebből, az igazi hungarikumnak számító édességből, a magyar családok minden évben megközelítőleg 5 és fél ezer tonnányit, azaz családonként kb. 1,7 kilogrammnyit vásárolnak, amelyre több mint 6 milliárd forintot költenek.

"Ahány ország, annyi Mikulás és annyi különböző ünnepi édesség! A magyar fogyasztási szokások abban különböznek leginkább a világ édesség- és csokoládé-nagyhatalomnak számító országainak szokásaitól, hogy nálunk nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas a kereslet a karácsonyi figurás édességek és szaloncukrok iránt" - mondta Sánta Sándor.

Az utóbbi években hazánkban mind a figurás édességek, mind pedig a szaloncukrok választásának közös szempontja a minőség volt: a figurás édességekből a valódi csokoládéból készült, magas kakaótartalmú Mikulás-, krampusz- és csizmafigurákat, a szaloncukrokból pedig elsősorban a márkás, esztétikus kiszerelésű, állótasakos vagy dobozos kiszerelést választjuk.

"Mivel az ünnepek alatt sokat pihenünk, életmódunk kevésbé aktív és a figurás édességek több mint felét ebben az időszakban fogyasztjuk el, különös fontossággal bír az, hogy ezen édességek tekintetében továbbra is a minőségi és magas tápértékkel rendelkező termékeket részesítsük előnyben" - emelte ki Sánta Sándor.

A szövetség sajtótájékoztatójából tehát kiderült, hogy mi magyarok édesszájúak vagyunk és a csokoládét igazi örömforrásnak tekintjük, még a válság közepette is.


STOP