Márton sem veri fel az árat

Bojkott után akciók szomorítják a magyar termelőket

Az idén akcióznak Németországban a magyar libával, ami rossz hír a szárnyastartóknak, mert korábban az állatvédők miatt nem volt kelendő a portéka. Most a kereskedők a tavalyról megmaradt fagyasztott árutól próbálnak szabadulni.

Novemberben, Márton-nap környékén illik egy sült libát elkölteni - tartja az európai népszokás. Míg a német ajkúak ilyenkor a tours-i Szent Mártonra is emlékeznek, addig a gazdálkodók számára november 11-e azért kultikus nap, mert ilyenkor szokás télire bekötni istállóba a legelőn tartott jószágot, és ez egyben alkalom a nyári munkák utáni számvetésre is, amit egy libatorral koronáznak meg.

A víziszárnyastartók számára nem a hazai piac a legvonzóbb, hiszen nem számíthatnak jelentősebb fogyasztásnövekedésre, miután a kacsa- és a libahús a szárnyasok közül a csirke és a pulyka után a legdrágábbak közé tartozik. A Baromfi Terméktanács legfrissebb adataiból azonban kiderül, hogy az első nyolc hónapban a tavalyi hasonló időszakhoz képest mintegy 20 százalékkal növekedett a belföldön eladott liba és 46 százalékkal a kacsa mennyisége, ám ez az összes eladott baromfi mintegy tizede.

Egészen a közelmúltig a nagy tételeket az esztendő utolsó hónapjaiban - több millió friss és fagyasztott libát egészben vagy részben feldolgozva - szállítottak Nyugat-Európába. Az üzleten viszont sokat rontott a közelmúltban a Négy Mancs állatvédő alapítvány kampánya a magyar víziszárnyastartás hagyományosnak számító töméses és tolltépő módszerei ellen.

Úgy tűnt, hogy az idei szezonra már visszavonulót fújnak az állatvédők. A tenyésztőknek azonban nincs okuk a megkönnyebbülésre. Az idén nem a bojkottal, az árakkal gyűlik meg a magyar szállítók baja, pedig korábbi terveik szerint októbertől karácsonyig 3,2-3,3 millió libát és nagyjából ugyanennyi kacsát szállítanának egészben és feldolgozva döntően a német ajkú Európába.

Szabó Miklós, a debreceni székhelyű Tranzitker Zrt. vezérigazgatója, Kelet-Magyarország legjelentősebb baromfi-kereskedője elmondta: a tavalyi árak felét, harmadát fizetik a német kereskedők a magyar szárnyasért. Míg tavaly egy kiló fagyasztott libáért kiugróan magas árat, 4,2-4,3 eurót kaptak a magyarok, addig az idén meg kell elégedni 1,8-2 euróval. A tavalyi árszint - korábban 3-3,5 eurót fizettek a libahús kilójáért - a drága takarmány miatt emelkedett meg. Ez egyébként meg is bosszulta magát, mert úgy tűnik, hogy a német fogyasztó még 5-6 eurót kifizet egy kiló libáért, de a tavalyi 8 euró már soknak bizonyult. Szabó Miklós véleménye szerint nemcsak a termelők és a feldolgozók, hanem a kereskedők is buktak a tavalyi libaüzleten. Sok magyar és lengyel liba maradt a német kereskedők fagyasztójában, amitől az idén szabadulni szeretnének a forgalmazók. Így kevesebbet és kevesebbért tudnak a magyarok szállítani, és meg kell barátkozni azzal a gondolattal is, hogy a német élelmiszerláncok az egész szezonban végig akciózni fognak a víziszárnyassal.

Magyar József, a Hungerit Zrt. vezérigazgatója az elmúlt évek legrosszabb szezonjára készül. A csökkenő németországi árak és kereslet miatt a szentesi cég menekülési útként új piacokat keresett Csehországban, Szlovéniában, Angliában, Olaszországban és Oroszországban.

Az üzletágban különlegességnek számít az elősütött pecsenyekacsa. A három magyar sütőüzem idei terveiben 3,5 millió darabos rendelés szerepelt.


NÉPSZABADSÁG