Alma: már ezzel sem éri meg foglalkozni

Kevés olyan termék van az idén, melyet megérné termelni. A búza, a kukorica, a szilva és a szőlő után az alma kilójáért is csak a ráfordított költség töredékét fizetik a felvásárlók.

Tolna megyében 230 hektáron termelnek almát, zömében Lengyel, Kisvejke, Györköny, Dunaföldvár, Bátaszék és Szekszárd határában. Emellett alig akad olyan udvar, ahol ne lenne egy-egy almafa, melynek termése a család kamrájában pihen fogyasztásig.

A vásárló csak azt látja, hogy a piacokon sőt a bevásárlóközpontok polcain is egy kiló almáért 150-310 forintot kérnek. Ezzel szemben a kiváló minőségű, kézzel szedett étkezési gyümölcsért a termelő 30-65 forintot kap, attól függően, milyen fajtát termelt.

Az ipari alma kilójáért pedig mindössze 10 forintot fizetnek. Hogyan lesz a boltokban ennek a többszöröse, erre a kérdésre a terméktanács ügyvezető igazgatója dr. Mártonffy Béla sem tudott egyértelmű választ adni.

Tavaly jó árat kaptak a termelők, akkor a terméktanács igazgatója azt mondta, a minőséget meg kell fizetni. Az idén hiába szép a termés, az ár rendkívül nyomott. Dr. Mártonffy Béla elmondta, az agrárminisztérium munkatársaival folyamatosan egyeztetnek, keresik a megoldást. Az viszont már most biztos, hogy a technológiában is váltaniuk kell ahhoz, hogy sikeres legyen az ágazat.

A termelők viszont azt mondják, ennyi idejük nincs, mert felélték a megtakarításukat.

Fajtaváltás, technológiaváltás kell

Asztalos Antalnak Szekszárd határában van gazdatársaival együtt több hektáros ültetvénye. Ők egyet is értenének abban, hogy át kell alakítani az ágazatot, vagyis olyan almafajtákra kell váltani, melyeket a piacon jobban keresnek, illetve olyan technológiát kell kialakítani, amely olcsóbb és eredményesebb a jelenleginél.

De miből? - tették fel a kérdés. Most, amikor fillérekért lehet értékesíteni a termést, miből lenne arra pénze a termelőknek, hogy kivágják az ültetvényüket és új fákat ültessenek?! A legnagyobb gondot ők abban látják, hogy nincsenek olyan hazai üzemek, feldolgozók, konzervipari cégek, melyek átvennék a gyümölcsöt.

Az almabor sem megoldás

Franciaországban például az almabornak van nagy hagyománya, ott erre alapozták a termelést. Nálunk, ha valaki almabort készítene, akkor pálinkaként adózna utána, az pedig akkora költség, mely eleve veszteségessé tenné a vállalkozást. Hiányzik tehát a feldolgozói háttér, és a törvények is, melyek segíthetnék a termelőket. Arra is választ várnak a gazdák, hogyan lehet a 30 forintos almából a boltokban 250 forintos áru.

A haszon miért csak a kereskedőket illeti meg, tették fel a kérdést a kajmádiak, a bátaszékiek és a kisvejkeiek is. A magas ár a fogyasztókat is érinti, hiszen az olcsón átvett almát, ha száz forint alatt értékesítenék, jóval több fogyna belőle.

A legtöbb ültetvényesnek nincs saját hűtőháza, így a legtöbben a mórahalmi szövetkezethez szállítanak, amely 100-150 kilométerre van Tolna megyétől. Ráadásul az ország egyik legnagyobb TÉSZ-e (termelői és értékesítő szövetkezete) is a fennmaradásáért küzd, mert a jelenlegi feltételekkel még egymással szövetkezve sem éri meg gyümölcsöt termelni.

1 millió az alma hektárjának termelési költsége

Egy átlagos évben tizennyolcszor kell permetezni az almást, mert nagyon érzékeny a lisztharmatra. Csak a növényvédő szer ára hektáronként 400 ezer forint, ehhez társul még a kijuttatás költsége, a tavaszi metszés, a gépi munkák, a talaj tisztán tartása, a tápozás, az öntözés, majd ősszel a szedés, szállítás és a gyümölcs tárolása.

Összességében közel egymillió forintot költ a gazda egy hektár almásra, úgy, hogy a saját munkáját nem számítja.

Az alma gyógynövény

Számtalan hasonló régi mondás igazolja, hogy a távoli múltban az almát a gyógynövények közé sorolták. A modern tudomány felfedezte, hogy ennek a gyümölcsnek rendkívüli gyógyító értéke van, nyersen a hasmenést orvosolja, segíti az emésztést, vitamin-, foszfor- és almasav-tartalmánál fogva az agyra jótékonyan hat, a vese és a máj működését is szabályozza.

A tapasztalat azt igazolja, hogy ott, ahol sok almát fogyasztanak, köszvényes beteg nemigen fordul elő.


AGROLAND