Mit ér a hungarikum, ha magyar?

Hiába élvez eredetvédelmet egy magyar termék, ha a piacon nincs rá kereslet, ha nincs pénz reklámozni, vagy ha van nála jobb az európai piacon. Sok ilyen termék, aminek minőségére egyébként büszkék lehetnénk, nem találja a helyét a válság idején.

Mi is az a hungarikum?

A hungarikum szó nem szerepel egyetlen jogszabályban sem, így pontosan nem is behatárolható a hungarikumok köre. Sok, a köznyelvben hungarikumként élő termék maga használja az elnevezést. Az Európai Unióban meglehetősen bonyolult szabályok alapján eredetvédelmet kaphatnak bizonyos tájegységhez, földrajzi elnevezéshez köthető termékek. Külön szabályozás vonatkozik a mezőgazdasági termékekre (ennek alapján először a szegedi téliszalámi kapott uniós eredetvédelmet), a szeszes italokra (itt lett hungarikum a pálinka), külön a borokra, külön a tájjellegű élelmiszerekre. a cél azonban közös: ne árulhasson egy délromán gyártó cognac-ot vagy egy lengyel üzem halasi csipkét.

Nehéz év elé néz a Zwack

Az Unicum már akkor hungarikum volt, amikor utóbbi szót még nem is ismertük. Az 1790 óta változatlan, szigorúan titkos recept alapján készülő rövidital régóta Magyarország egyik védjegye, és már a hatodik Zwack-gerenációt „fogyasztja". A Zwack Unicum Rt igazgatóságának élén 2008 óta a 34 éves Zwack Sándor áll. A cég pedig amellett, hogy forgalmazza a maga gyártotta gyógynövényitalt, egyben az egyik legnagyobb hazai pálinka-, bor-, röviditalforgalmazója és gyártója is.

Az Unicumot most is abban a pesti gyárban készítik, amelyet a család a második világháború bombatámadásai után saját kezével épített újjá, hogy aztán egy tolvonással államosítsák. Zwack Péter és édesapja, belső zsebükben a recepttel, külföldre távoztak, és Zwack Péter csak 1989-ben tért haza.

A fellendülést az Unicum népszerűsége mellett a pálinkák reneszánsza hozta meg. A Zwack-pálinkák mellett ők forgalmazzák a Fütyülős és a Mézes márkákat is, a Jäger kihívására pedig az Unicum Nexttel válaszoltak.

A válság mégis megtépázta az idei üzleti terveket. Most az elmúlt tíz év legnehezebb üzleti éve előtt áll a Zwack a társaság, összesen 20-25 százalékos profitesés következhet be.

Törvény is védi a pálinkát, de külföldön alig ismerik

Ritka egyetértéssel, jóformán egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés még tavaly a pálinkatörvényt, ami biztosítja a magyar pálinka piaci védelmét. A jogszabály minden fontos dolgot tartalmaz a pálinkával összefüggésben, sőt a magyar érdekek védelmének előmozdításához a Pálinka Nemzeti Tanács felállítását is előírja.

A pálinka 2004 óta hungaricum: Ausztria négy tartományán kívül csak Magyarország használhatja ezt az elnevezést a termékeire. Bár a hazai üzletekben és a szórakozóhelyeken az utóbbi években egyre több gyártó egyre több minőségi pálinkája tűnik fel a polcokon, Szicsek János, az egyik legismertebb magyarországi gyártó szerint külföldön alig ismerik ezt az italunkat. A szakember elmondta azt is, a pálinka előállítása rendkívül költséges, és az évente főzött 6 millió alkoholliterből mindössze 600-700 ezer kerül kereskedelmi forgalomba. Magyarországon jobbára családi vállalkozások formájában 47 gyártó foglalkozik kereskedelmi forgalomba is kerülő pálinka főzésével.

Küzdelem a névért és a minőségért - a tokaji

Talán legismertebb hungaricumunk a 16. század óta kedvelt és népszerű Európában. Tokaj-Hegyalja Magyarország leghíresebb borvidéke, része a világörökségnek. Különlegessége, hogy úgynevezett zárt borvidék, ami azt jelenti, hogy más területről származó szőlőt, bort nem szabad bevinni ide, ezáltal a borvidék borai fokozott védelemben részesülnek. Mivel a történelmi borvidék egy kis része Szlovákiához tartozik, az onnan származó borokat is tokaji névvel forgalmazzák.

Éppen ezért fordult Magyarország az Európai Unióhoz: hazánk azt kérte, hogy a tokaji névhasználat joga minket illessen meg. Az EU számunkra kedvező döntést hozott. Ám a szlovákokon kívül a franciák és az olaszok is készítenek bort tokaji márkanévvel. Az elzászi Tokay és az észak-olaszországi Tocai az égvilágon semmi hasonlóságot nem mutat a tokajival. Szerencsére az európai döntnökök ebben a vitában is nekünk adtak igazat: a tokaji márkanevet csak Magyarország használhatja, a másik két államnak egy idő után el kell hagynia két elnevezést.

Maroknyi szódás folytatja a hagyományt

Ha virágkorát nem is, de reneszánszát éli a szódavíz-fogyasztás Magyarországon. Jedlik Ányos találmánya igazi hungarikum, amely az '50-es évektől vált országos divattá. Akkoriban hatezer szikvízkészítő működött és hordta lovaskocsival a szódát házról házra.

Ma mintegy ezer gyártó tölti műanyag- vagy üvegpalackba és ballonokba a szódavizet. Szabó István, az Országos Szikvízkészítő Ipartestület elnöke azt mondja, az ásványvizek szorították ki őket a piacról. A szódások úgy gondolják, termékük inkább környezetbarát, hiszen ballonjaikat, palackjaikat több százszor, akár több ezerszer is újra lehet tölteni. Vizük minősége vetekszik az ásványvízzel. Sok gyártó saját kútjából valódi ásványvíz tör fel, aki pedig vezetékes vizet használ, ötlépéses tisztítási folyamattal garantálja a minőséget.

Az ipartestületnek azonban reklámra, marketingre alig jut pénze. Ezért volt üdítő kivétel a múlt héten, amikor az ipartestület elkészítette a világ legnagyobb kisfröccsét. Az ötszáz literes ital hivatalosan is bekerül a Guinness rekordok könyvébe. Huszonöt perc alatt fogyott el.

Vége a Herznek, bajban a Gyulai

Nem menekül meg a Herz Szalámigyár Zrt. a felszámolás elől. A vállalat felélte tartalékait, s hitelezői nem egyezkednek. Az 1888-ban alapított céget ezért eladják. A felszámolással az a világhírű Herz téliszalámi tűnhet el, amelyet ma is a 19. században kitalált recept szerint készítenek.

Az eredetileg csak télen gyártott szalámi – innen a név – magyar sertéshúsból készül, mert ennek sötétebb piros a színe, megfelelő zsír-, és a víztartalma. A füstölés és érlelés 15 hétig tart, s úgy történik – bükkfa hasábokkal, kézzel mozgatott füstölőkocsikkal –, mint 1888-ban. A felszámolás miatt az Uniós eredetvédelmet kapott budapesti téliszalámi végleg eltűnhet.

A Gyulai Húskombinát Zrt. – amelynek két terméke, a Csabai és a Gyulai kolbász szintén eredetvédelmet élvez – egyelőre nem jut a Herz sorsára. A 140 éves cég hozzájuthat a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) várt forrásokhoz. Jelenleg folynak a tárgyalások. Az MFB abból a 30 milliárdos állami garanciavállalási keretből biztosítana forrást, amelyet a kormány különített el a nehéz helyzetben lévő élelmiszeripari társaságok részére.

A Pick túléli a válságot

A Herz talán legnagyobb versenytársaként számon tartott Pick Szeged Rt.-n nem látszanak a válság jelei. A szegedi és a budapesti vállalat sokáig békésen osztozott a hazai piacon, ám az 1940-es években megromlott a viszony, amikor a Pick bejelentette, hogy a modern technikának köszönhetően nyáron is gyárt majd téliszalámit. Termékeik gyorsan világhírűvé váltak, 2007-ben az Európai Bizottság védett eredetűnek minősítette a szegedi szalámit illetve a szegedi téliszalámit – elsőként a magyar termékek között.

A Pick Rt. a szegedi paprikafeldolgozó megvásárlásával további hungarikumot is magáénak tudhat, hiszen a szegedi fűszerpaprika-őrlemény – a kalocsaihoz hasonlóan – szerepel az Európai Bizottság védett eredetű termékeinek listáján. A húsipari vállalat a hazai és európai piac mellett Japánba, Oroszországba illetve az Egyesült Államokba szállítja termékeit. Az USA tavaly, Oroszország pedig a napokban jelentette be, hogy ismét engedélyezi a szegedi húskészítmények bevitelét. mindkét döntés növeli a vállalat túlélési esélyeit a jelenlegi gazdasági helyzetben.


AGROLINE