Béremelés helyett nyers húst kaptak a dolgozók

Túlélésükért küzdenek a húsipari cégek: a bankok egyre kevésbé hajlandóak finanszírozni a súlyosan veszteséges húsfeldolgozókat. Attól azonban nem kell tartani, hogy eltűnne a gyulai kolbász vagy a Herz szalámi.

Béremelés helyett nyers húst kaptak a kaposvári Kométa Zrt. dolgozói márciusban, legutóbb pedig a budapesti Herz Szalámigyárról derült ki, hogy nem tudja kifizetni dolgozói áprilisi bérét, s fő hitelezőjével, a CIB Bankkal sem tud megállapodni. Pedig az Európai Unió a múlt hónapban felvette a védett földrajzi jelzésű termékek listájára a Budapesti téliszalámit. Igaz, ez az árucikk szinte nem is létezik, a cég ugyanis főként a Herz téliszalámival van jelen a piacon. Ezért tehát kevésbé kell aggódni - annál inkább szomorkodhatnak a gyulai lecsókolbász szerelmesei.

A Gyulai Húskombinát ugyanis júniustól szünetelteti több mint húszfajta felvágott gyártását, s a sonka, az olasz, a vadász és a párizsi helyett kizárólag a gyulai kolbászra és a gyulai kenőmájasra összpontosít. Az indoklás szerint a forintgyengülés miatt 30 százalékkal drágultak az importanyagok, s az alapanyag-ellátás biztosításához legalább 700-800 millió forintra lenne szükség, a bankkal azonban nem jutnak dűlőre.

Magyarország két ismert márkájának helyzete több dologra is ráirányította a figyelmet: egyrészt arra, hogy ma már a hagyományosan magyar termékként számon tartott húskészítmények sem magyar alapanyagokból, magyar malacból készülnek döntően, másrészt valami nincs rendben a húsfeldolgozó cégek finanszírozása körül.

"Magyarország 7,5-8 millió sertés levágására és feldolgozására képes élelmiszer-ipari kapacitással rendelkezik, miközben a hazai igények kielégítéséhez ötmillió is elegendő lenne. Az országban ugyanakkor még a négymilliót sem éri el a sertésállomány. Ezt az állapotot nem lehet huzamosabb ideig fenntartani" - véli Éder Tamás. A Magyar Húsiparosok Országos Szövetségének elnöke szerint vagy a feldolgozói kapacitáshoz igazítjuk a termelést s bővítjük a felvevő piacot, vagy a sertéságazat szintjére le kell építeni az ipari hátteret. Ráadásul míg az uniós csatlakozás előtt a boltokban 90-95 százalékban sorjáztak az itthon előállított húskészítmények, addig mára ez az arány 65-70 százalékra süllyedt, a diszkont kiskereskedelmi szegmensben pedig végképp jellemzővé vált az olcsó importtermékek magas aránya.

A Hússzövetség elnöke már tavaly ősszel megjósolta: idén számos húsipari vállalkozás kerül majd nehéz helyzetbe. A válság jelentősebb forgalom- és bevételcsökkenéshez, a fizetési határidők komoly csúszásához, s így likviditási problémákhoz vezetett, ezért nemcsak elbocsátásokra, hanem üzembezárásokra is fel kell(ett volna) készülnie a szektornak. A sertéshúsipari ágazatnak szinte minimális az árbevétel-arányos nyeresége, a cégek többsége már a válság előtt veszteségesen termelt. Akkor viszont még szívesen hiteleztek a bankok a vállalatoknak, melyek újabb és újabb kölcsönök felvételével igyekezték betömködni a lyukakat.

"A válság rontott a helyzeten, a bankok visszavonulnak a kockázatosabb ágazatok finanszírozásából. Ilyen a húsipar, melynek óriási a tőkeigénye, így e cégek működtetéséhez nagyobb hitelre van szükség, mint amekkora vagyont fedezetként fel tudnak ajánlani" - mondja Fórián Zoltán, az Agrár Európa Tanácsadó Kft. üzletágigazgatója. A nagy tőkeigény miatt a pénzintézetek meghatározó szerepet játszanak e társaságok életében, kvázi tulajdonosként léphetnek fel. Ez pedig olykor megadja a kegyelemdöfést a vállalatnak. A nyilvánosság elé azonban ritkán kerül ilyen ügy, bár az elmúlt években számos hazai cég épp attól került padlóra, hogy a hitelező bankja kihátrált mögüle.

Ezért döntött úgy a kormány a múlt héten, hogy 80 százalékos állami kezességet vállal az élelmiszer-feldolgozók esetében. Ezzel akarja rávenni a bankokat, hogy hitelezésükkel segítsék a vállalkozásokat. A 30 milliárd forintos bankgarancia-program június elsején lép életbe, s főként a nagyobbaknak jelent támogatást. A hitel minimális összege 200 millió, maximuma 2,5 milliárd forint lehet, futamideje nem haladhatja meg az öt évet. A húsosok érdekvédelmi szervezetei szerint ugyanakkor legalább 100 milliárdos keretre lenne szükség, s azt szeretnék, ha bármelyik cég élhetne az állami kezességvállalás lehetőségével.
Többen a Pápai Hús Zrt. esetét hozták fel negatív példaként. A huzamosabb ideig felszámolás alatt lévő vállalatot úgy vásárolhatta meg új tulajdonosa, a Pápai Hús 1913 Kft., hogy a kormány egyedi döntésének köszönhetően 5,5 milliárd forintos hitelt vehetett fel - 80 százalékos állami garanciavállalás mellett - az MFB-től, 15 éves futamidőre. A piaci szereplők szerint viszont az egyébként pápai születésű Gyurcsány Ferenc kormánya megsértette a versenysemlegesség elvét azzal, hogy egyetlen jelentkezőnek tette elérhetővé az állami hitelgaranciát, noha a Pápai Hús iránt többen is érdeklődtek. (E sajátos megoldást támogatta Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkára - egyben a pápai MSZP-szervezet elnöke -, a város fideszes polgármestere és parlamenti képviselője, Kovács Zoltán, valamint a szintén pápai származású Süth Miklós országos főállatorvos is.) Az Európai Bizottság is vizsgálatot indított, hogy megállapítsa: a tranzakció megfelelt-e az uniós jogszabályoknak, s nem minősül-e burkolt állami támogatásnak.

"A Hússzövetség ellene van minden olyan megoldásnak, amely egyetlen szereplőt hoz kedvezőbb piaci helyzetbe" - szögezi le Éder. A szövetség elnöke szerint arra is vigyázni kellene, hogy az ismert magyar márkák ne kerüljenek külföldi kézbe. A Herz megvásárlása iránt számosan érdeklődtek - a hírek szerint a szlovák Pentacsoport és a Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségébe tartozó Pick Szeged is -, de csak azért nem kelt el, mert tulajdonosa túl magas árat kért érte. Szakértők szerint attól azonban nem kell tartani, hogy eltűnhet a gyulai kolbász vagy a Herz szalámi. Ez ugyanis két olyan jól bevezetett piaci márka, amelyet valaki biztosan elő fog állítani. Jó lenne viszont elkerülni, hogy a Boci csokihoz, a Piros mogyoróshoz vagy a Sport szelethez hasonlóan a Herz szalámik is cseh vagy szlovák üzemekből kerüljenek a magyarországi boltok pultjaira.

Szárnyaszegetten

Szakértők szerint a baromfiszektorban már végbement az a konszolidációs folyamat, ami a sertéságazatban csak most kezd kibontakozni. Korábban ugyanis a baromfiinfluenza megtizedelte a szereplőket, ezért erőteljesebb a piaci koncentráció. Ez nem jelenti azt, hogy az ágazat ne küszködne problémák tömkelegével. A pulykaszegmensben a múlt év legsúlyosabb eseménye a Zalabaromfi Zrt. finanszírozásának megvonása volt, mely a Herz-ügyben is kulcsszerepet játszó CIB Bank nevéhez fűződik. A korábban a Carnex-csoporthoz tartozó Zalabaromfi egyszer már elindult a felszámolás útján, de 2007-ben a társaságot 1,2 milliárd forintért vette meg a Dale-konzorcium, melynek tagjai között Seychelle-szigeteki bejegyzésű vállalkozás is akadt. A konzorciumban a budapesti gabonakereskedelemmel foglalkozó Gabona-Transz Zrt. (GT) tűnt a legjelentősebbnek, a konglomerátum összetartójának pedig Faragó Attilát tekintették ágazati szakértők, aki a társaságok zömében tulajdonosi-tisztségviselői szerepet töltött, illetve tölt be. Alig egyévnyi működés után viszont leállt a Zalabaromfi-csoport, miután számláit szeptemberben a CIB Bank zárolta, pedig a csoportnak állítólag nem volt komoly tartozása. (Hogy mi volt a baj, máig nem lehet tudni: a CIB az okokat nem tudta nyilvánosságra hozni, mert a cégtulajdonosok nem járultak hozzá a banktitok feloldásához, ők pedig mélyen hallgattak.)
A Zalabaromfi nem tudott fizetni a dolgozóknak és a beszállítóknak, akik emiatt többször is tüntettek, de a felszámolást és az elbocsátást az állam szerepvállalási ígérete ellenére sem lehetett elkerülni. A Zalabaromfi a hátterében működő Gabona-Transz rossz pénzügyi manővereinek válhatott az áldozatává. A Zalabaromfi aztán magával rántotta a Merian Orosháza Finom Szárnyas Különlegességek Zrt.-t is. A panírozott termékeket, víziszárnyasokból készült konzerveket előállító társaság a bankokkal és a beszállító termelőkkel szemben 6,5 milliárd forintos adósságot halmozott fel. A céget ezért 2,4 milliárd forintos irányáron eladásra hirdették meg. A Zalabaromfi bedőlése jól jött viszont a Pannon Szárnyas Kft.-nek. A győri cégnél ennek köszönhetően a tervezettnél nagyobb mennyiségű baromfit dolgoztak fel, de a beszállítókat és a tenyésztőket csak késéssel tudták kifizetni. A banki segítség épp időben érkezett, a termelők ugyanis már felszámolási eljárást kezdeményeztek ellene.

A békéscsabai baromfi-feldolgozó viszont, úgy tűnik, nem tudja elkerülni a felszámolást. A 400 munkavállalót foglalkoztató mezőkovácsházi Pannonlúd Kft.-nél pedig 170 alkalmazottnak mondtak fel. A válság hatására a vállalkozás a kövéráru-előállításról a pecsenyekacsa- és húsliba-feldolgozásra váltott, ezért április 1-jétől május 11-ig leállt az üzem. A Bernard Matthews üzletember tulajdonában lévő Sága Foods Zrt. kénytelen 40 százalékkal visszafogni a termelést, a meghirdetett költségcsökkentéssel egyidejűleg 1800 dolgozójából november végéig 500-at bocsát el. Pedig a Sága a magyar cégek uniós agrártámogatási toplistáján a 3. helyen szerepel. A vállalat ugyanis több mint kétmillió eurós agrárszubvencióban részesült 2004 és 2006 között.


HETI VÁLASZ