Sem a fagyasztott sertés-belsőség árupiaci jegyzésén, sem a hazai húsipar megrendelésein nem érzékelhető egyelőre a sertésinfluenzáról érkező hírek hatása. Az ÉFOSZ elnöke szerint ugyanakkor számos protekcionista intézkedésnek adhat táptalajt a jelenlegi pánikhangulat.
Skáre Balázs, a Solar Capital szakembere a Napi Online kérdésére elmondta, a pénteki záróárakhoz képest ugyan csökkent a fagyasztott sertés-belsőség árupiaci jegyzése a chicagói árutőzsdén, ám a termék illikvid piacán nehéz volna trendszerűséget felfedezni. A sertéstakarmányként is nagy arányban felhasznált szója iránti kereslet változása már jobban szemlélteti a befektetői hangulat alakulását. Hétfőn, a járvány kipattanásáról szóló első hírek megjelenése utáni első kereskedési napon közel 6 százalékkal csökkent a júniusi határidejű szójabab árupiaci jegyzése, amelyet így 9,7525 dollárért jegyeztek bushelenként (35,24 liter).
Úgy tűnt, a március-áprilisban egyértelmű, közel 25 százalékos emelkedést mutató szója jegyzése így trendfordulóhoz érkezett, ám a járvány-félelmek csak rövid távúnak bizonyultak. A Solar Capitalnál felhívták a figyelmet arra, hogy a termény ára újra emelkedésnek indult szerdán, jelezve ezzel, hogy a tőzsdéken csak pillanatokig tartott ki a pánikhangulat. Skáre szerint amennyiben a járványról szóló hírek hatására kialakuló hisztéria tartós marad, illetve kiderül, hogy az állomány egy részét ki kell irtani a fertőzésveszély miatt (amelyre jelenleg minimális az esély), úgy a hét elején tapasztaltnál jóval nagyobb arányú áresésre is lehet számítani. A részvénypiacokon esetlegesen fokozódó, az influenzához köthető lejtmenet is a mélybe taszíthatja a termékek jegyzését, ám erre a jelenlegi tőzsdei hangulat mellett kevés esélyt lát a szakértő.
Éder Tamás, Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) elnöke szerint az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) által 4-es fokozatú riasztási szinttel jelölt járványnak egyelőre nincsenek közvetlen piaci hatásai Magyarországon. A szakember szerint túlzott optimizmus volna azt feltételezni, hogy a hazánkat egyelőre nem érintő influenza-járvány hatására újabb piacok nyílnak meg a magyar sertéstermelők előtt, ám amennyiben a jelenség globális megítélése az őt megillető helyre kerül, úgy feltételezhető, hogy annak piacmegtartó hatása lesz a magyar termelők számára.
Éder felhívta a figyelmet arra, hogy a sertéshús világpiacát károsan érintheti a pánikhangulat, amely a mexikói eredetű vírust az állathoz köti, annak ellenére, hogy az - a madárinfluenzától eltérően - nem állatról emberre, hanem emberről emberre terjed, azaz kevés köze van a disznókhoz vagy a sertéshúshoz. Erre egyébként már a WHO közleményei is felhívják a figyelmet, mondván: a sertéshús fogyasztása nem vezethet megbetegedéshez. Az Egészségügyi Világszervezete közleményéből kiderül: a H1N1 névre keresztelt vírus szárnyas és emberi víruselemeket is tartalmaz, ráadásul egyelőre egyetlen sertésben sem mutatták ki a megbetegedést.
Ennek ellenére az ÉFOSZ elnöke szerint számos protekcionista intézkedésnek nyújt kellő táptalajt a jelenlegi pánikhangulat. A Bloomberg híradása szerint Dél-Korea, Kína, Indonézia és a Fülöp-szigetek már tiltólistára helyezte az Észak-Amerikából származó import sertést. A Kanadában, Németországban, Spanyolországban az Egyesült Királyságban és Izraelben (ahol már most mexikói influenzaként utalnak a vírusra) jelentett megbetegedések tovább szélesíthetik az importtilalom alá eső országok listáját. A legfrissebb hírek szerint a járvány első jelei már Ázsiában is mutatkoznak azt követően, hogy Új-Zélandon 14 megerősített esetet jelentettek.
A Csányi Sándor OTP-elnök-vezérigazgató tulajdonában lévő Bonitás 2002 Kft.-ben is tevékenykedő Éder szerint az Oroszországba irányuló amerikai import-sertésállományokkal szembeni korlátozás adott esetben az Európai Unió tagállamai számára megnyíló piaci rést teremthet, ám a korlátozás könnyen kiterjedhet az uniós tagországokra is, hiszen a vírus jelenléte már itt is igazolt.
Az Európai Bizottság eközben úgy döntött, hogy ezentúl nem a sertésinfluenza vírusának, hanem "új influenzavírusnak" nevezi azt a vírust, amely a Mexikóból kiinduló járványt okozza. Andrulla Vasziliu egészségügyi biztos szóvivője azzal indokolta a döntést, hogy így elkerülhető a zűrzavar az állatbetegség és az emberi megbetegedés megnevezésében, illetve mérsékelhető a sertéstenyésztő ágazatnak okozott kár. Az egészségügyi biztos hangsúlyozta, hogy a disznóhús fogyasztása teljesen biztonságos, ha megsütik vagy megfőzik a húst, annak nincs semmi köze a járványhoz.
NAPI