"A hatóságok által megnyomorított élelmiszeripar halad a lejtőn lefelé"

A mezőgazdaság a jó időjárásnak köszönhetően ezidáig viszonylag jól teljesít. Az ágazat helyzete azonban korántsem rózsás: agrár-külkereskedelmi mérlegünk alapján úgy nézünk ki, mint egy fejlődő ország, az élelmiszeripar alacsony hatékonysággal, drágán tömegtermékeket állít elő, a termelés csökken, a bürokraták száma nő, az etkai kódex pedig nevetséges, úgy, ahogy van. A szektor helyzetéről Raskó György agrárközgazdásszal beszélgettünk.

hvg.hu: A Pénzügykutató Zrt. nemrég kiadott előrejelzése szerint a mezőgazdaság teljesíthet idén a legjobban, itt csak 2-3 százalékos visszaesésre számítanak. A válság hatásai mintha nem érintenék annyira az agrárszektort.

Raskó György: Azért minden relatív. A mezőgazdaságban a nyersanyagárak – elsősorban az olajos növények és a gabonaárak – 2008-ban 2007-hez viszonyítva csökkentek, de az ár nem ment vissza az eredeti szintre, reálértékben még mindig mintegy 20 százalékkal magasabb. Ez mindenképpen kedvező. Emellett 2008-ban kiváló termés volt szinte mindenből: zöldségből, gyümölcsből, gabonából, olajos növényekből. Ezt 2009-ben nem lehet megismételni, de csak azért, mert az időjárás nem valószínű, hogy az idén is mindenben annyira optimális lesz, mint tavaly. Bár az is igaz, hogy az idei év is nagyon jó év lesz a növénytermelésben – legalábbis a jelenlegi helyzet alapján úgy tűnik. Az őszi és a téli csapadék messze átlagon felüli volt, a mostani időjárás kifejezetten kedvez a tavaszi vetéseknek, vagyis azt lehet mondani, hogy optimális időben lehet vetni Magyarországon.

hvg.hu: És mi a helyzet az állattenyésztésben?

R.Gy.: Az más kérdés természetesen. Miközben a magyar növénytermelés még versenyképes Európában, addig az állattenyésztés katasztrofális helyzetben van. Ez azonban sajnos nem piaci problémákra vezethető vissza. Kereslet van. Ha a válsággal kapcsolatban elemezzük a helyzetet, a növényi és állati termékek iránti kereslet visszaesése egészen minimális, 2-3-százalék lehet, de ez globális visszaesés. Vagyis ha exportképes egy vállalkozás, akkor ezt azért könnyen lehet kezelni.

hvg.hu: Ezek szerint az agrárszektorra nem igaz, hogy újabb exportpiacokat kellene felderíteniük a vállalkozásoknak?

R.Gy.: A mezőgazdaságban nem kell új piacok után nézni, mert minden Magyarországon termelt minőségi terméket el lehet adni. Ez bármi lehet, eladási probléma a mezőgazdaságban nincs, sőt, 2006 óta nem is volt. Egyértelműen keresleti piac van. Tavaly például, amikor rekordtermés volt kukoricából és megszűnt az uniós intervenció, sokan megijedtek, hogy nem lehet majd eladni a termést. Kiderült, hogy jelentős kereslet van – főleg a Balkánról, Olaszországból – a jó minőségű kukoricára, búzára, napraforgóra és repcére. Ehhez jön hozzá a jelenlegi, ebből a szempontból nagyon előnyösnek számító euróárfolyam: az élelmiszergazdaság külkereskedelmi szaldója az idén is közel lesz a másfél milliárd euróhoz. Az euróval szemben tavaly nyár óta bekövetkezett forintgyengülés az ágazatnak egy év alatt mintegy 75 milliárd forintnyi plusz árfolyamnyereséget hoz. Ez több mint a mezőgazdaság éves bruttó (adózás előtti) eredménye, mely jó években 50-60 milliárd forint körül szokott lenni. Ez azonban sajnos csak kisebb részben csapódik le a termelőnél, a nagyobbik rész a kereskedőknél realizálódik. Az állattenyésztés viszont kicsit más ügy: ez az ágazat is profitált az árfolyamnyereségből, pontosabban inkább abból, hogy az olcsó húsimport lehetősége megszűnt. Vagyis a hazai termelésű hús bel- és külpiaci pozíciója egyaránt javult.
hvg.hu: Az eddig bejelentett szigorításokban benne volt a mezőgazdaság is, vagyis a tervek szerint az agráriumnak juttatott, uniós forrásokat kiegészítő hazai társtámogatásokat (az úgynevezett top-up támogatásokat) is csökkentenék. Korábbi bejelentések szerint idén 33 milliárd forinttal kapna kevesebbet a szektor. Ezt az elvonást az árfolyamnyereségből származó pluszbevétel ellensúlyozhatná?

R.Gy.: Igen, egyértelműen ellensúlyozni tudja. Ezzel a megszorítással kiesik ugyan a nemzeti kiegészítés, de ennek körülbelül a harmadát kompenzálja, hogy Magyarország még mindig abban a szakaszban van, amikor évről évre növekvő uniós támogatást kap. Az uniós rész ugyanis az idén és jövőre is 10 százalékponttal növekszik. Most pedig, amikor a makrogazdaság és a költségvetés ilyen helyzetben van, akkor véleményem szerint mindenkinek szolidárisnak kell lennie. Úgy is mondhatjuk, hogy a mezőgazdaság most 30 milliárd forinttal járul hozzá a költségvetési deficit enyhítéséhez. Ez pedig nem okozhat komoly megrázkódtatást az ágazatnak: a jövedelmeket ugyan mérsékelni fogja, de a termelésre nem lesz negatív hatással. Ezt az áldozatot a mezőgazdaságból élők most képesek lesznek elviselni.

hvg.hu: A válság miatt kialakult hitelszűke és a hitelezés befagyása miként hatott az agrárszektorra?

R.Gy.: A bankok finanszírozási hajlandósága minimális, ami szerencsére most nem jelent akkora problémát. Ez ugyanis pont olyan időszakban történt, amikor igen magas árbevételt lehetett elérni. A tavalyi kiugróan jó termésnek és a még relatíve magas áraknak köszönhetően a bevételi oldalon cash flow-ban jelentkezett körülbelül 150 milliárd forintos plusz, ami mindenképpen javította a likviditást s az agrárcégek finanszírozhatóságát. Az újabb banki hitelek felvétele – amit saját tapasztalatból is mondhatok – azonban rendkívül megnehezült. De a jelenlegi helyzetben ez is menedzselhető probléma, nem érzem akkora nagy gondnak, mint más nemzetgazdasági ágazatoknál.


HVG