Új adót vetettek ki az élelmiszerekre

Nagy érvágás, hogy az idei évtől az élelmiszerekre minden piaci szereplő köteles az árbevétele arányában felügyeleti díjat fizetni.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj első ránézésre kevésnek tűnik, hiszen mindössze 0,1 százalék. Viszont ha azt nézzük, hogy ezt a 0,1 százalékot nem a nyereség, hanem az árbevétel után kell fizetni, akkor érthető, ha felszisszennek az élelmiszer-előállítók, feldolgozók és kereskedők is.

Ráadásul a díjat minden piaci szereplőnek meg kell fizetnie, a takarmány-előállítóktól vetőmag forgalmazóktól kezdve az állatgyógyászati cégeken át a feldolgozókon át a kereskedőkig. Ez azt is jelenti, hogy mire a fogyasztóhoz ér a termék, halmozódik az új „adó”.

Nagy teher lesz

Az idén bevezetésre kerülő élelmiszerfelügyeleti díj a jelenlegi gazdasági helyzetben (jövedelem és fogyasztáscsökkenés várható) nagyon nagy teher lesz az élelmiszertermelőknek és feldolgozóknak - mondta Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) elnöke az FN24-nek. Az élelmiszerfelügyeleti díj az árbevétel 0,1 százaléka lesz, akkor, amikor Éder Tamás szerint a szektorban az átlagos árbevétel-arányos nyereség 1 százalék körüli, de számos vállalkozás van, amely még ezt a szintet sem éri el, sőt évek óta veszteséges.

Az ÉFEOSZ a díj bevezetésétől nem vár semmiféle minőségjavulást. Mint Éder Tamás hangsúlyozta, itt csak arról van szó, hogy a korábban az állami költségvetésből fizetett élelmiszerfelügyelet díját most egy új, az élelmiszerlánc minden szereplőjére kivetett „adóval” kívánják finanszírozni.

Összeadódnak a plusz terhek

Önmagában nem tartja nagy tehernek az új díjat az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. De ha azt nézzük, hogy emelkedett a környezetvédelmi termékdíj és az áfa is, akkor már jelentős tehernövekedésről beszélhetünk – mondta Vámos György. S a tehernövekedés egy része meg fog jelenni a fogyasztói árakban is, még akkor is, ha a mérséklet kereslet, és az igen kiélezett verseny miatt nem tudnak minden költségnövekedést átvinni az árakba a kereskedők – jegyezte meg.

Mégpedig azért, mert a kereskedőknek már nemigen vannak tartalékaik, ahonnan még el tudnának venni. Minél nagyobb egy cég, vagyis minél nagyobb a forgalma, annál nagyobb terhet fog jelenteni számára az új „adó” kifizetése. A főtitkár szerint a várható 5 százalék körüli infláció fele az áfaemelésből, másik fel e többi tehernövekedésből adódhat a kereskedelemben.

Mit várnának el cserébe

Vámos szerint is az a fő gond, hogy a 0,1 százalékot az árbevételből kell fizetni, függetlenül attól, hogy az adott kereskedő mennyi árrést tud realizálni, nyereséges-e vagy veszteséges.

Az OKSZ főtitkára elmondta még, ha már fizetniük kell a díjat, azt várnák el cserébe, hogy az élelmiszer-felügyeleti szerv (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, MGSZH) hatékonyabban végezze munkáját, szorítsa vissza a feketézést, hogy tisztuljon a piac.

A kisvállalkozóknak átalánydíjas is lehet

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat a termelőtől a feldolgozón át a kereskedőig minden piaci szereplőnek meg kell fizetnie, amely árbevétellel rendelkezik, kivéve a mezőgazdasági kistermelőket. A mikro vállalkozásoknál viszont nem az árbevétel 1 százalékát kell leróni, hanem átalánydíjban évi 20 ezer forintot. A kisvállalkozások pedig választhatnak, hogy vagy az árbevétel 1 százalékát fizetik be, vagy évi 700 ezer forintot – hívja fel a figyelmet a PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadó cég.

Vámos György szerint amennyiben kedvezőbb az átalánydíj összege, mint az 1 százalék lenne, a kis cégeknek igazi segítség a lehetőség, mert kevesebb adminisztrációval jár.

Az első bevallásokat május 31-ig kell leadni. Az éves felügyeleti díjat két részletben kell fizetni. Az első részlet július végéig esedékes. A részletes szabályok kormányrendeletben fognak megjelenni.

A tavalyi szerény növekedés felét elviszi a kereskedőknél az új adó

A KSH szerint tavaly a kiskereskedelemben 7,9 ezermilliárd forint értékű forgalom realizálódott, 2010-hez képest a forgalom volumene lényegében nem változott, ami azt jelenti, hogy mindössze 0,2 százalékkal nőtt. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi árbevétel-növekedés felét rögtön be is fizethetik az államkasszába a kereskedőcégek.

A kiskereskedelem tavalyi stabilizálódása után a kormányzati megszorítások és adóváltozások hatására a Takarékbank elemzője, Suppan Gergely idén újra visszaesésre számít, ami szerinte elérheti az 1,5 százalékot is. Márpedig az új adót az idei szerényebb bevételből kell fizetni.

A PwC szerint a szabályozás számos kérdést vet fel, például az sem világos, hogy az exportra értékesített termékek után kell-e majd fizetni a díjat.

FN