Fellendülhet az oroszországi almaexportunk

Ültetvény-korszerűsítéssel, telepítéssel ötvenezer tonna almát exportálhatnánk a hatalmas piacra

Újraéledhet a kiváló minőségű szabolcsi alma oroszországi exportja, s első körben mintegy kétezer tonna kerülhet az ukrán határon túlra. Szakemberek szerint óriási lehetőség rejlik a meghatározó orosz piac meghódításában, az ültetvények korszerűsítésével és telepítésével hazánk akár negyven-ötvenezer tonnányi almát is exportálhatna Oroszországba, s ez komoly bevételt jelentene. Arra figyelmeztetnek ugyanakkor, hogy tíz év alatt mintegy 12-13 ezer hektárnyi almaültetvény tűnt el Magyarországon, a fák kivágásának felszámolása, a korszerűsítés és új ültetvények telepítése nem tűrhet halasztást. Súlyos gondot okoz, hogy Európában nem vagyunk versenyképesek az áfa 27 százalékos mértéke miatt.

Feltámasztaná az elmúlt években gyakorlatilag nullára sorvadt magyar almaexportot a kormány és a szaktárca. Első körben a kiváló minőségű szabolcsi alma oroszországi exportja éledhet újra, s mintegy kétezer tonna kerülhet az ukrán határon túlra. Szakemberek szerint komoly gazdasági előnyt jelentene Magyarországnak a meghatározó orosz piacra való betörés, ahol korábban jelentős sikereket értünk el.

A rendszerváltás előtt még a frissgyümölcs-exportunk több mint hatvanöt százaléka irányult a Szovjetunióba, s lett volna igény nagyobb mennyiségre, de nem volt sem termelési, sem szállítási kapacitásunk. A magyar exportlehetőségek orosz útjainak a felégetése után pedig hiába próbálták sokan újraépíteni a kapcsolatot, számos miniszter bicskája tört bele a vállalkozásba. Medgyessy Péter korábbi kormányfő hiába jelentette be 2002-ben, hogy a többi között háromszáz vagon magyar alma szállításáról kötött megállapodást Moszkvával, 2006-ra a magyar almaexport Oroszországba gyakorlatilag a nullára csökkent.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter tegnap az orosz Magnit áruházlánc importigazgatójával tárgyalt Moszkvában az első kétezer tonna szabolcsi alma szállításáról. A tárcavezető nagyon fontosnak nevezte a magyar–orosz kapcsolatokat. Szakemberek szerint igényes az orosz piac, élelmiszer-ellenőrzése szigorú, így a prémiumtermékeink és a kiemelkedő minőségű élelmiszereink hódíthatnak Oroszországban.

„Óriási lehetőség rejlik az orosz piac meghódításában. Mára már oda jutottunk, hogy az orosz vevők sokszor jobb fizetők, mint nyugat-euró­pai társaik. Pontosak, korrektek, határidőre fizetnek, és többnyire reklamáció nélkül teljesítenek” – mondta lapunknak Fodor Zoltán, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) ügyvezető igazgatója. Kiemelte: a kétezer tonna szabolcsi alma oroszországi értékesítése mintegy kétszázmillió forintos bevételt jelenthet az ágazatnak, ám az ültetvények korszerűsítésével és telepítésével hazánk akár negyven-ötvenezer tonnányi almát is exportálhatna Oroszországba.

„Mindössze 27-28 ezer hektárra zsugorodott Magyarországon az almaültetvények mértéke, miközben 2001-ben még negyvenezer hektáron termesztettünk almát. Évente már csak 150-200 ezer tonna étkezési almát termel hazánk, s háromszáz-négyszázezer tonnára tehető a lé- vagy iparialma-termelés. Az ültetvények jó része elöregedett és korszerűtlen” – jelentette ki Fodor Zoltán. Hangsúlyozta: új ültetvények telepítésével, korszerűsítéssel nemcsak az orosz piacra szállíthatnánk negyven-ötvenezer tonnányi étkezési almát évente, de az arab országok piacai is megnyílhatnának Magyarország előtt. „A következő öt évben ötezer hektárnyi új almaültetvényre lenne szükség ahhoz, hogy a hazai termőterületek csökkenését megállítsuk, s az almaágazaton belül az étkezési alma termesztése felé mozdítanánk el az arányokat. Ezer hektár új ültetvény telepítésének támogatási igénye 3,5 milliárd forintra rúgna, amely egyrészt gyorsan megtérülne, másrészt világszínvonalú ültetvényekről kerülne az alma a különböző piacokra” – jelentette ki az ügyvezető igazgató. A fejlesztés és korszerűsítés eredményeként évente mintegy 300-350 ezer tonnára emelkedne az étkezésialma-termelésünk.

Fodor Zoltán lapunk kérdésére elmondta: a huszonhét százalékos általános forgalmi adókulccsal nem vagyunk versenyképesek az európai zöldség- és gyümölcstermékek piacán, miután más uniós országokban alapvető élelmiszereknek számítanak a zöldségek és gyümölcsök, s egy számjegyű, három-hét százalék közötti áfakulcs terheli e termékeket.

A juh- és kecskehúsra is vevő Moszkva

Elhárult az akadály a magyar juh- és kecskehús Oroszországba szállítása és értékesítése elől – közölte tegnap Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. A tárca vezetője tegnap Alekszej Szaurinnal, az orosz állat- és növény-egészségügyi felügyelet vezetőhelyettesével egyeztetett. Mint mondta, az élelmiszer-ipari cégek auditálásáról is szó volt, és egyeztették az exportengedéllyel rendelkező cégek listáját, amelyen még szerepelnek olyan vállalatok, üzemek, amelyek már nem szállítanak Oroszországba. Megállapították, hogy a magyar-orosz viszonylatban nincs problémás ügy. A magyar juh- és kecskehúsexport gyakorlatilag a jövő héten megindulhat, csak a magyar szállítókon múlik, mennyi húst tudnak eljuttatni az orosz piacra. (MTI)

AGROLINE