Népszerű a mangalica

Példát mutat a mezőgazdasági ágazatoknak a mangalicaszektor, amely a súlyos gazdasági körülmények ellenére is sikeres. A mangalicatenyésztés már-már rentábilis, stabil, kiszámítható jövedelmet biztosít a termelőknek, a termelői árak korrektek, a tenyésztők fejlesztettek, a termékek iránt pedig nőtt a kereslet. A tenyésztők nyolcvan százaléka ráadásul kistermelő. Problémát a magas energia- és takarmányárak okoznak, de előnyt jelent, hogy a multikkal nem kényszerülnek versenyre a gazdaságok.

A csontig hatoló hideg ellenére is rengetegen látogattak ki a tegnap véget ért ötödik budapesti mangalicafesztiválra, ami jelzi, hogy reneszánszát éli a mangalicatenyésztés Magyarországon. Az ágazat és a rendezvény sikerességét mutatja, hogy az idén új helyszínre, a Belváros szívébe, az V. kerületi Szabadság térre költözött a fesztivál, miután korábbi otthonát, a városligeti Vajdahunyad várát már kinőtte a rendezvény. „Már 2008-ban, az első fesztivál alatt is zsúfolásig telt a rendezvény helyszíne, amelyet minden évben növeltünk, de az idén erre már nem volt további lehetőség, ezért új helyszínt kellett keresnünk” – tájékoztatták lapunkat a szervezők. Az idei fesztiválon harminckét kiállító mutatkozott be, közülük huszonöt kistermelőnek számít. Szakemberek szerint kijelenthető, hogy kivételes helyzetben van a magyar mangalicatenyésztés.

„A szektor stabil és letisztult. Jelenleg Magyarországon e hungarikummal mintegy száz tenyésztő foglalkozik, de közülük mindössze húsz vállalkozás számít közepes vagy nagy gazdaságnak, ők elsősorban exportra és vágóhídi vágásra termelnek. Az ágazat nyolcvan százalékát tehát a kistermelők teszik ki” – mondta lapunknak Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke. Ismertette: a magyar mangalicaállomány mintegy hétezer kocára tehető, míg hízóból tavaly ötvenezret vágtak le a tenyésztők. A vágások több mint felét ma már a házi vágások teszik ki.

„Az elmúlt években jelentősen nőttek a felvásárlási árak, a tenyésztők fejlesztettek, az állatokat könnyen el lehet adni, és a termékek iránt is bővült a kereslet. Az élő mangalica kilogrammonkénti termelői ára ötszáz forint plusz áfára rúg jelenleg, de ennél magasabb árakkal is találkozhatunk” – jelentette ki Tóth Péter. Kiemelte: problémát a magas energia- és takarmányárak okoznak a tenyésztőknek, s ez jelentősen megnöveli a termelési költséget.

Szakemberek szerint egy jól működő, egyedi modellel is büszkélkedhet az ágazat. A kistermelők és a nagy cégeknek értékesítő termelői kör egymást támogatva, egymásra odafigyelve működnek, ami az egyik garanciája a fejlődésnek. „Komoly versenyelőny, hogy mivel hungarikum a mangalica, nem kell versenyeznünk a multinacionális áruházláncok árai­val. A multik nem tudják letörni az árainkat, hogy olcsó importtal árasszák el a magyar piacot” – hangsúlyozta az elnök.

Öröm az is, hogy a világban és idehaza egyaránt egyre nagyobb az érdeklődés a mangalica iránt. A hazai fogyasztók a magasabb ár ellenére is megvásárolják a mangalicatermékeket, igaz, egyelőre csak az ünnepi asztalokra kerülhet e hungarikum.

Szakemberek szerint nem szabad elfelejteni, hogy a mangalica majdnem kihalt, és csak az utóbbi húsz évben szaporodott fel állomány. A további sikerek zálogának pedig azt tartják, hogy minél előbb emelkednie kellene a nagyüzemi sertés árának is, mert jelenleg kilencszáz forintra rúg egy kilogramm sertéscomb ára az üzletekben, miközben a mangalicacomb kilogrammjáért négyezer forintot kérnek. Ez azt jelenti, hogy egyelőre nagy a szakadék a „sima” sertés és a mangalica ára között, s a fogyasztók jó része csak ritka alkalmakkor engedheti meg magának, hogy mangalicaterméket vásároljon.

MAGYAR HÍRLAP