A magyar EU-elnökség az agrárminiszterek soron kívüli ülését is kész összehívni a gyors cselekvés érdekében – jelentette ki Fazekas Sándor – az első, azóta korrigált feltételezések szerint – a fertőzött uborka miatt kialakult helyzet kezelésére utalva kedden Debrecenben, az EU Mezőgazdasági és Halászati Tanácsának informális ülését követően. Fazekas Sándor szerint az unió gyorsriasztási rendszere megfelelően reagált a történésekre. A legújabb feltételezések szerint mégsem a spanyol uborka a felelős a Németországban kitört hasmenéses járványért.
Az EU élelmiszerbiztonsági hatóságai felelősen, gondosan jártak el, de most a legfontosabb „a fertőzés forrásait kétséget kizáróan megtalálni” – jelentette ki Fazekas. Dacian Ciolos, az EU mezőgazdasági biztosa szerint gyors reagálással vissza kell állítani a fogyasztói bizalmat, mert „a bizalmi válságnak komoly gazdasági hatása lehet, ami visszahat az ágazatra”. Ugyanakkor megalapozatlanul nem szabad vádolni egyes tagállamokat, óvatosan kell eljárni, feltételezéseket nem szabad hangoztatni, mert csődbe mehet az egész zöldségágazat az EU-ban, s azt a fogyasztók is megsínylik – hangoztatta a biztos, aki szerint a kialakult helyzetben a piaci szempontokra is kiható jogi elemzéseket végeznek, s megvizsgálják, milyen eszközök mobilizálhatnak, hogy segítsék az ágazatot. Hozzátette: izolálni kell a problémát, hogy a gyanakvás megszűnjön a termékekkel szemben, de nagyon fontos, hogy az intézkedések arányosak legyenek. A legújabb laboratóriumi vizsgálatok szerint mégsem a spanyol uborka felelős a németországi, halálos áldozatokat követelő hasmenéses járványért.
Fazekas a háromnapos debreceni informális tanácskozás kapcsán kifejtette: Magyarország egyik legjelentősebb mezőgazdasági területét mutatták be a tárcavezetőknek, benne a magyar mezőgazdaság hagyományait, a biogazdálkodás helyzetét, a genetikai állomány megőrzését a Hortobágyon.
A keddi informális tanácskozáson áttekintették az állattenyésztéssel és a takarmányozással kapcsolatos kérdéseket, s egyeztettek a „tejcsomagról”, amelynek kidolgozásában a magyar elnökség intenzív munkát folytat. Utóbbi tartalmazza a tejtermelők és feldolgozók támogatását, a piaci átláthatóság növelését, a promóció erősítését – fogalmazott az MTI szerint a magyar tárcavezető, emlékeztetve, hogy az Európai Parlament június végén szavaz a tejcsomagról.
Az állattenyésztés kérdését nem csupán gazdasági, hanem területi és környezetvédelmi szempontból is vizsgálni kell – hangsúlyozta Ciolos. Egyben reményét fejezte ki, hogy a magyar elnökség hatékony előkészítő munkája után a lengyel elnökség idején sikerül döntést hozni ebben a kérdésben. Hozzátette: a dokumentumot felülvizsgálati záradékkal látják el, miszerint 2014-ben meg kell vizsgálni, milyen intézkedésekre lesz még szükség a tejkvóta megállapítása előtt.
A biztos üdvözölte Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök döntését a gabonaexport feloldásáról. Ugyanakkor – mint fogalmazott – meg kell vizsgálni, hogy az intézkedésnek milyen hatása lesz a térségünkre annak ismeretében is, hogy vannak európai régiók, ahol jelentős az aszály az idén.
A területalapú támogatásokról szólva elmondta: erről a bizottság őszre alakítja ki az álláspontját. Ugyanakkor fontosnak nevezte a kiegyensúlyozott kifizetéseket a tagállamok között, mert „a jelenlegi nagy különbségek megmagyarázhatatlanok és politikai szempontból elfogadhatatlanok”.
AGROMONITOR
