A szegedi penész nem csak dísz

A Pick ragaszkodik a minőséghez és a hagyományhoz, pedig a kíméletlen árverseny minőségrontást igényelne.

Kovács László, az öt gyárból álló Pick Szeged Zrt. vezérigazgatója azt hitte, a hazai piacon 2010 volt a mélypont, de az idei első negyedévben tovább csökkent a forgalmuk. Csak az olcsó termékek népszerűbbek, a drágábbakat legfeljebb akciózással lehet értékesíteni. Ez a helyzet pedig ellentétes a 142 esztendős cég hagyományokra és a minőségre épülő filozófiájával. Vezető termékük, a Pick téliszalámi összetétele alapvetően nem változott, ennek ellenére ma is megállja a helyét, sőt újabb és újabb piacokon is eladható. Pedig számos, időközben fontossá vált követelménynek is megfelel: nem tartalmaz például tartósítószert és adalékanyagokat.

A piaci lehetőségei majdhogynem korlátlanok, eladása azokon a feltörekvő piacokon is bővíthető, ahol az ilyen típusú felvágottakat korábban nem ismerték. A Csányi Sándor OTP-elnök tulajdonában lévő Bonafarm Csoport PR-igazgatója, Éder Tamás elmondta: nem könnyű kitartani a vállalatcsoport filozófiája mellett, amely a minőséget helyezi a középpontba. A húsipari termékek iránti kereslet a gazdasági válság hatására átalakult: csökkent a drágább szárazáruk iránti kereslet, és nőtt az igény az olcsóbb vörös áruk, disznósajtok iránt. Az importverseny drasztikusan erősödött.

Az import Magyarországon nem minőségi, hanem árversenyt hozott, vagyis a gyenge minőségű termékeket nagyon olcsón dobták a piacra az importőrök. A hazai cégek többsége is beszállt a minőségrontó árversenybe – mondja a vezető, hozzátéve: a prémiumtermékeket nem lehet olcsóbban adni, hiszen azok a legjobb húsrészekből készülnek.

Éder Tamás úgy látja, a minőségi hústermékek ára a közeljövőben nem csökken, hanem emelkedik. Már látható, hogy a takarmányárak növekedése nem egyszeri és gyorsan csillapuló probléma – a chicagói gabonatőzsdén az utóbbi hetekben is rekordmagasságba emelkedett a kukorica ára. Magyarországon ismét drasztikusan csökkent az állatállomány – a Bonafarm Csoport ezen úgy próbál segíteni, hogy egyre nagyobb mennyiségben a cégcsoport állattenyésztő cégei, illetve az általuk elfogadott kisebb-nagyobb sertéstermelő gazdaságok állítják elő megfelelő minőségben a sertést.

A hazai piacon jelentős növekedés nem várható: a lakosság fizetőképessége korlátozott, ezért az árérzékenység vélhetően tovább fokozódik. Minthogy az utóbbi időben erősödik a közvéleményben az a nézet, hogy csak a házilagos előállítású termékek lehetnek jó minőségűek, s egyre többen gondolják úgy, hogy minden élelmiszer-ipari nagyüzem valójában brutális, eszközökben nem válogató, profitorientált ételgyár.

Pedig a modern húsfeldolgozókban is lehet kiválóminőségű, a legmagasabb élelmiszer-biztonsági követelményeknek megfelelő, a hagyományokat és az újítást egyaránt felhasználó termékeket készíteni – ennek tudatosítása érdekében a cégcsoport sokat is költ marketingre. Jelenleg folyik például a Herz márka visszavezetése a hazai piacra.

A sertéságazatban a technológia és a genetikai állomány messze elmarad a nemzetközi élvonaltól, a Bonafarm Csoport ezért úgy döntött, hogy célul tűzi ki, hogy minden alapanyagot maga termeljen meg a feldolgozóinak. Ez megoldás lehet a lapunk által is felvetett problémára, arra, hogy az állatállomány csökkenése egyelőre megállíthatatlannak tűnik. Kovács László vezérigazgató ezt azzal indokolta, hogy nálunk a döntéshozók nem az ágazat egészében, hanem annak külön szegmenseiben gondolkodnak. Ezért nincs egységes stratégia, ezért azok, akiknek a vertikumban együtt kellene működniük, inkább egymást gyengítik.

A Pick dolgozóinak 64 százaléka az adózási változások vesztesei közé tartozik, és a kormány által szorgalmazott kompenzáció 500-600 millió forintjába kerülne a cégnek. Erről azonban egyelőre nem tárgyalnak a szakszervezetekkel, mert még nem tisztázott, hogy a kormány kötelezővé teszi-e a kompenzációt, ráadásul a szakszervezet további 8 százalék béremelést szeretne. – Ez a csökkenő bevételek mellett teljesen irreális. A cégnek szándékában áll a béreket emelni, de megvárják míg kiderül, kötelező lesz-e a kompenzáció.
A Pick szalámi évszázados titka

A Picknek legalább három titka van.

A szalámiba csak a sertés legjobb részei kerülhetnek be, az egyes termékek pedig visszakövethetők a levágott sertésig. Klasszikus titok a fűszerezés: mindösszesen 3-4 ember ismeri a receptet, ami nem változott az alapító Pick Márk ideje óta. Változatlan a szalámirudak két éven át szárított bükkfahasábokkal való füstölése is.

Az érlelőtorony fa alkatrészeiben lévő speciális spórákkal „fertőzik meg” a szalámi héját. A penészgombák a legtöbb mediterrán szalámira csak az utolsó két hétben kerülnek, a Pick szalámin viszont a kezdettől jelen lévő élőflórát képez, amelynek az anyagcsere-folyamata adja a szalámi jellegzetes ízét. A szegedi penész tehát nemcsak dísz a szalámin, hanem tökéletes szimbiózis.
Ha itthon nem megy, terjeszkednek

A Picknél az is elégedettségre adna okot, ha a belföldi piacon nem csökkennének az eladások. A hazai folyamatokat ellensúlyozza az export növekedése, elsősorban a keleti piacokon.

Oroszországba már eddig is évi kétezer tonna árut vittek, s egy esetleges akvizíciót is fontolgatnak. Japánban az eladások nőttek, s remélhetőleg a katasztrófa miatt csak átmenetileg esik vissza a kereslet, az újjáépítés megindulása viszont újabb növekedést hoz. A cég képviseletet alapít Hongkongban és Szingapúrban is.

Kínában már kialakított kereskedelmi csatornái vannak a Picknek, mégsem szállíthat, mert hiányzik a két kormány között a nemzetközi állatorvosi megállapodás. Hatékonyabb lobbizással a magyar kormány segíthetne a cégnek, hogy belépjen a kínai piacra.

NÉPSZABADSÁG