Német dioxinbotrány: miért hallgatnak az érintett cégekről?

Több hét után sem tették közzé az uniós és az illetékes nemzeti hatóságok a német dioxinbotrányban érintett takarmánygyártó cégek listáját – hívja fel a figyelmet a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). Az érdekképviselet a német eset kapcsán megkérdőjelezi az élelmiszerbiztonsági ellenőrzési rendszerek hatékonyságát is. Az importált áruknak is a hazai termékekhez hasonló, szigorú ellenőrzéseken kellene átesniük – szögezi le a szervezet.

Sok esetben gyanúsan olcsó, bizonytalan eredetű, nyomonkövethetetlen importtermékek jutnak a hazai piacra - figyelmeztet a MOSZ. Ennek alapvető oka, hogy Magyarország mára nettó importőrré vált tejtermékekből és sertéshúsokból, mivel a hazai állattenyésztés az elmúlt években leépült. Az évi több tíz millió kilogramm sertéshús és a sok száz millió liter tej – illetve abból készült termék – mellett egyes években több százmillió darab tojást is importálunk, ennek egy részét épp a mostani német dioxinbotránnyal érintett térség vállalataitól.
A hazai termékek élelmiszerbiztonsági ellenőrzése hagyományosan szigorú, az előírások sok esetben az EU-s normákat is meghaladják, miközben az uniós csatlakozás óta az importtermékek átfogó ellenőrzésére már nincs mód. Ebből fakadóan a fogyasztók egyre kiszolgáltatottabbak, és ezt a közelmúltbeli melanin-, BSE- és guargumi-botrányok is igazolják. A szúrópróbaszerű ellenőrzések nem kellő hatékonyságúak, a botrányok kirobbanása utáni fokozott ellenőrzések pedig megkésettek – állítja a szervezet.

A MOSZ felhívja a figyelmet arra, hogy a német dioxin botrány kapcsán az EU-s és az illetékes nemzeti hatóságok több hét után sem tették közzé az érintett takarmánygyártó cégek listáját. Az érdekképviselet megkérdőjelezi az ellenőrzési rendszer megfelelő működését, ha sem a takarmányalapanyag-előállító, sem a takarmánygyártó vállalatok nem vették észre, hogy mérgező anyagot kevernek az állati takarmányokba, közvetve pedig az élelmiszerekbe. A szervezet kérdésesnek tartja azt is, tudható-e ma pontosan, hogy az e társaságoktól származó takarmány nem került-e olyan felhasználási helyre, ahonnan állati termékeket, vagy abból előállított élelmiszereket importálnak Magyarországra. Ezt azért is jó volna tudni, mert sertés és szarvasmarha takarmányokba is jutott a mérgező anyagból, Magyarország pedig jelentős mennyiségű húst és tejet importál – állapítja meg a MOSZ.
A szervezet évek óta sürgeti az import termékekre vonatkozó ellenőrzés hatékonyságának javítását – állapítja meg a közlemény. Meg kell követelni, hogy az import áruk is olyan ellenőrzéseken essenek át, amilyeneken a hazai előállítású termékek. Fel kell tárni a konkrét német ügyre vonatkozóan is, milyen eszközök alkalmazásával lenne elérhető a hasonló esetek elkerülése – véli az érdekképviselet.
A szövetség támogatja az „eredeti magyar élelmiszer” jelölés bevezetését, amelynek alkalmazásával elkerülhetőek lennének, hogy a vásárlók - a szántóföldtől az asztalig szigorúan ellenőrzött magyar termékek helyett - akár tudtukon kívül olyan importárukat vegyenek, amelyeknél sem az alapanyagok, sem a végtermékek ittenivel azonos színvonalú ellenőrzése nem biztosított. A fogyasztók helyzetét ma a megtévesztőn alkalmazott figyelemfelhívó jelölések is nehezítik. Sok esetben hiába próbálnak jó minőségű, ellenőrzött magyar terméket választani, a jelölések nem segítik őket. Annak, aki például magyar tojást akar venni, először ki kell „kódolnia” egy betűkből és számokból álló jelsort, miközben arra is oda kell figyelnie, hogy nehogy összekeverje a termelési helyet a csomagolási hellyel – hívja fel a figyelmet az érdekképviselet.

AGROMONITOR