Nyugodt jószomszédi viszony megteremtése a cél Szlovákia és Magyarország között – jelentettei ki Simon Zsolt, szlovák agrárminiszter Egerszalókon, a Heves Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara évadnyitó ülésén, ahol a szlovák-magyar együttműködés volt a fő téma. A látszatpolitizálás megszüntetését szerinte a Tokajiról szóló névvita lezárásával lehetne kezdeni.
A Tokajival kapcsolatban az egymás elleni fellépés helyett, inkább a közös pontokat kellene keresni, hiszen kölcsönös érdek az egységes névhasználat és minőségvédelem megteremtése. Annál is inkább, mert a borvidék tíz százalékát birtokló Szlovákiában is jellemzően magyar nemzetiségűek kezében vannak a szőlőültetvények – hangsúlyozta a szlovák miniszter.
A határmenti együttműködést elősegítheti, hogy a Dél-Szlovákiában a többség a magyar nyelvet beszéli, illetve a kamarai együttműködés sok olyan kérdést megoldhat, amelyet a politika nem képes. Simon szerint 2007 és 2013 közötti időszakban 207,6 millió euró áll rendelkezésre határ menti projektek megvalósítására. Ebből az összegből a többi között két Ipoly-híd épül, ami a megszakadt infrastrukturális összeköttetés fontos eleme. A keretből 2013-ig még 50-60 millió euró áll rendelkezésre – fűzte hozzá az MTI tudósítása szerint.
Ugyancsak fontos lehetőségként említette a határ menti térség feldolgozó-üzemi kapacitásainak feltérképezését. Ugyanis miközben például Szlovákiában Rimaszombathoz legközelebb 220 kilométerre található repcefeldolgozó üzem, Magyarországra csupán 70 kilométerre kell szállítani a terményt. A szlovák gazdasági kormányzat az áfa visszatérítési idő lerövidítésével, illetve a társaságalapítás megkönnyítésével is ösztönözni kívánja a gazdasági fejlődést. Ez utóbbi azt jelenti, hogy akár egy euró befizetésével is alapítható lesz kft.
Magyarország uniós elnöksége felélénkítheti a szlovák-magyar kétoldali kapcsolatokat is – vélekedett Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Szerinte erre különös lehetőséget nyújt az agrárium, hiszen a magyar agrárexport negyedik legnagyobb célpiaca Szlovákia, illetve északi szomszédunk az első öt agrártermék beszállítónk között található. A miniszter szerint fontos, hogy ez a lendület ne törjön meg. Ezt segíti az az 552 millió forint is, ami a Leader-programon belül használható fel a közös határmenti kistérségi együttműködésre.
Az ülésen Parragh László, a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara (MKIK) elnöke úgy vélekedett, hogy a gazdaság biztonságos működtetése érdekében vissza kell térni a kötelező kamarai tagság intézményéhez. Szerinte csak az erős kamarák képesek kapcsolatot teremteni a politikával. Ilyennek nevezte a Német-Magyar Gazdasági Kamarát, illetve az AmCham-et, az Amerikai-Magyar Gazdasági Kamarát. Ilyen elvek alapján hozták létre az MKIK Magyar-Szlovák Tagozatát, amelyet a magyar fél szándékai szerint közös kamarává fejlesztenének – írja az MTI.
AGROMONITOR
