Nehéz helyzetben a húságazat

A jelenlegi gázellátási korlátozások tovább sújtják a hazai húságazatot, amely nehéz évet tudhat maga mögött. A feldolgozók az év közepe óta az emelkedő felvásárlási árakat nyögték, míg a termelők szerint drága az energia, a munkabér, túl nagy az import aránya. Rövidtávon az innováció sem kifizetődő.

A sertések száma 3,7 millió volt augusztusban, 411 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ugyanebben az időszakban anyakocából 246 ezret tartottak nyilván, vagyis egy év alatt 32 ezerrel csökkent a számuk. A sertésállomány 60 százaléka az ezer állatnál többet tartó üzemekben koncentrálódik, ami a szakemberek egy része szerint kedvező. A koncentrálódás és a kedvezőtlen gazdasági környezet, azaz a magas költségek és a nyereséghiány miatt, 2003 óta 200 ezer gazdaságban hagytak fel a sertéstartással. Ez egymillió sertés kiesését jelentette.

Döntően ennek tudható be, hogy a hazai húsipar termelőkapacitásainak egy része kihasználatlan. Kevés a sertés, csökken a húsfogyasztás, és az export töredéke a korábbiaknak. Ráadásul a kereskedelem jóval 30 nap után fizet, ami likviditási gondot okoz nemcsak a feldolgozónak, hanem a sertéstartóknak is. A körbetartozás általánossá vált.

Nem véletlen, hogy mindenki takarékoskodik: a gyártók sokszor alig tesznek húst a termékekbe, egyébként a nagy élelmiszerláncok nem is igényelnek jobb minőséget. Mindennek következménye, hogy a termelők nem tudják lecserélni elavult etetőiket, itatóikat, fialtató berendezéseiket, ezért drágán, és kevesebb sertést állítanak elő. Ez az oka annak is, hogy a nyugati versenytársakhoz képest kilónként akár 20 százalékkal is drágább a hazai disznó, ami a feldolgozókat, kereskedőket egyre több importra ösztönzi.

Külön téma a feketekereskedelem. A nyilvánosan elismert 25 százalékos aránnyal szemben, a sertésgazdaságban járatos szakértők országosan harminc-negyven százalékra, a fővárosban még ennél is többre becsülik a számla nélküli sertéshús-forgalmazást.

2009-ben, amikor ismét nagyobb reálbércsökkenés várható, számos húsipari vállalkozás kerülhet nehéz helyzetbe, ezért az a cégeknek érdemes végiggondolniuk, hogyan tudnák költségeiket tovább lefaragni. 2007-ben mindössze 0,7 százalékos volt az élelmiszer-ipari ágazat árbevétel-arányos nyeresége, ami egyáltalán nem adott módot tartalékolásra. Ha pedig a válság komolyabb forgalom- és bevételcsökkenéssel, valamint a kifizetési határidők nagyobb csúszásával jár, akkor nemcsak elbocsátásokra, hanem üzembezárásokra is föl kell készülni az ágazatban.


AGROINFORM