Minőségi édes élet

Bár a válság miatt csökkent a csokoládé-fogyasztásunk, a minőségi édességek térhódítása nem állt meg – mondta Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke a decemberi ünnepekre készülve.

A szakember szerint a magyarok tavaly átlagosan 3,5 kilogramm édességet fogyasztottak, ami kevesebb az előző évek 4 kilogrammjához képest. A hazai édességgyártók ezt is figyelembe veszik, s ennek tudatában készültek föl Mikulásra és karácsonyra, hiszen számukra az év utolsó hónapja jelenti a fő szezont.

Sánta Sándor felhívta a vásárlók figyelmét arra, hogy érdemes megnézni a termékek csomagolásán lévő címkét, hiszen nagy különbség van a valódi csokoládé és a bevonómassza között. Tapasztalataik szerint a magyar fogyasztók a válság ellenére az előbbit keresték, még a figurás termékek esetében is. Hogy mi a különbség a kettő között? A bevonó­masszában a kakaóvajat növényi zsírokkal helyettesítik, ezért alacsonyabb a beltartalmi értéke. Ha valódi csokit akarunk venni, akkor a kakaóvajat és kakaómasszát kell keresnünk az összetevők között. A hazai előírások alapján a tejcsokoládéban 25 százaléknál, az étcsokoládénál pedig 35 százaléknál többnek kell lennie a kakaó-száraz¬anyagtartalomnak.

Ha egy igazi csokoládé (ami ideális esetben 70 százaléknyi kakaót tartalmaz) drága, annak az az oka, hogy a kakaóbab világpiaci ára több mint a duplájára emelkedett az utóbbi években. Ez főleg a behatárolt termőterületek és a kakaócserje betegségeire vezethető vissza.

A magyar piacon jelenleg 80-85 százalékban importcsokoládékat értékesítenek, ugyanis a hazai gyártókapacitás egyre kisebb. De van némi remény a növekedésre, hiszen az utóbbi években egyre többen keresik a magyar nosztalgiatermékeket, melyekkel a gyártók kreatívan kísérleteznek is, például új ízek bevonásával. Még mindig népszerűek a Mikulás figurák, tavaly 726 tonna fogyott belőlük, azaz minden állampolgárra jutott egy-kettő. A hungarikumnak számító szaloncukorból pedig ötezer tonna fogyott, s mintegy 6 milliárd forintot költöttünk rá.

SZABADFÖLD