Még kevés a feldolgozott hazai áru a multiknál

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar termékei még most sincsenek a „megfelelő polcon” a jelentősebb kereskedelmi láncoknál – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem kutatásából. Bár a fogyasztók valamivel több mint tíz százaléka már tudatosan vásárol, és keresi a hazai termékeket, növelni kellene ezt az arányt.

A tizenkét legjelentősebb hazai kereskedelmi lánc értékesítési stratégiáját és a magyar árukhoz való viszonyát monitorozta felmérésében a Budapesti Corvinus Egyetem. Kiderült: még jócskán van mit tenni a hazai élelmiszer-ipari termékek kiskereskedelméért.

„Számos fogyasztói becslés született már a magyar termékek hazai kiskereskedelmi forgalomban elfoglalt arányáról, de egyik kutatás sem vette számba a kereskedelmi láncokat. Mi azok kínálatát mértük fel. Olyan termékkategóriákat vizsgáltunk, amelyekben a hazai élelmiszeripar és mezőgazdaság is képes megfelelő mennyiségű és kitűnő minőségű termékeket előállítani” – magyarázta felmérésük hátterét Kasza Gyula kutatásvezető. Az egyetem kiemelten vizsgálta a húskészítményeket, a tojást, a joghurtokat és kefireket, tejfölöket, sajtokat és sajtkészítményeket, a túrót, a tejeket, a mézeket, a gyümölcsöket és a lekvárokat.

Az arányok első látásra nem tűnnek rossznak, miután a vizsgált kategó­riákban 76,4 százalékban voltak magyar termékek a polcokon. A hazai láncoknál ez az arány nyolcvankét százalékos, a nemzetközi láncoknál pedig tíz százalékkal kevesebb. „Elszomorító viszont, hogy a feldolgozott, magasabb hozzáadott értéket képviselő termékek között egyre kevesebb a hazai áru. Minél közelebb van az alaptermékhez egy áru, annál valószínűbb, hogy magyar. Sajtból vagy lekvárból, amelyet gond nélkül előállítana a magyar élelmiszeripar, is ötven százalék körüli vagy az alatti arányokat mértünk” – mondta Kasza Gyula. Ezért a magyar áruk pozícióinak javítását javasolják a szakértők.

„Javítani, bővíteni kell a tudatos vásárlók tíz százalék körüli arányát, mert felnőtt egy olyan nemzedék, amely sem az iskolában, sem a családban nem kapott megfelelő értékrendet. Élelmiszer-oktatási programot kellene bevezetni az iskolákban, nincs más megoldás. Ugyancsak növelni kellene a feldolgozott hazai áruk arányát, mert ebből elszomorítóan kevés van a polcokon” – hangsúlyozta a kutatásvezető.

Elismerte: sok esetben drágább a magyar élelmiszer-ipari termék, mint a külföldi, s ez a kisebb feldolgozott mennyiségre vezethető vissza. „Nem ritka azonban, hogy irreálisan magas árréssel büntetik a hazai beszállítókat az áruházláncok, különösen a nemzetköziek. Amíg például a magyar terméken száz százalék a kereskedői árrés, a német termék esetében csak tizenöt-húsz százalékos. Ez is versenyhátrányt okoz, akárcsak a polcpénzek rendszere, ami mögött nem biztos, hogy mindig található valódi szolgáltatás” – vélekedett Kasza Gyula. Szerinte ezért is fontos a társadalmi igény erősödése.

„Egy nemzetközi kereskedelmi lánc nem motivált arra, hogy magyar termékeket tartson a kínálatában, hiszen a tulajdonosai talán azt sem tudják, hol van Magyarország. Azonban ha a társadalom érezteti vele, hogy egyfajta normarendszer működik, akkor idővel a nemzetközi kereskedő is meg akar majd ennek felelni” – jelentette ki a Corvinus szakértője.

A magyarok tíz százaléka vásárol tudatosan

A tudatos vásárlás nemcsak az anyagi körülményekkel, hanem az iskolai végzettséggel is jelentősen összefügg. Minél magasabb végzettségű a fogyasztó, annál inkább odafigyel, milyen árucikkeket vásárol, és itt az eredet már nagyon fontos szempontként jelenik meg. A reáljövedelem mellett az is meghatározónak tűnik, hogy van-e gyermeke a fogyasztónak, illetve hogy melyik nemhez tartozik. A nők sokkal tudatosabban vásárolnak, különösen az anyák. A Corvinus egyetem kutatása szerint jelenleg tízszázalékos Magyarországon a hazai termékhez lojális vásárlók aránya. (SZSZ)

AGROLINE