Még az idén drágulhat a kenyér

Jelenleg a nyárinak több mint másfélszeresét kell fizetni egy tonna búzáért. A kisebb termés és az emelkedő világpiaci árak miatt pengeélen táncol a hazai búza piac. A malmok kénytelenek emelni a liszt árát, s ez előbb-utóbb megjelenik a sütőipari termékek, így a kenyér árában is.

Tovább drágulhat a kenyér és a többi sütőipari termék, a magasabb gabona- és lisztárak miatt - jelezték a szakemberek. Werli József, a Pékszövetség főtitkára a Népszavának elmondta, a liszt kilója az év elején még 40-45 forint volt, most 90-92 forint.

Csődvédelmet kért a múlt héten a Cerbona Élelmiszeripari Zrt. egyebek mellett likviditási gondokra, illetve a drága lisztre és gabonára hivatkozva. Példáját több gabonafeldolgozó is követheti, hiszen az ágazat már most sem igazán nyereséges. Bár a búza tonnájáért jelenleg több mint a másfélszeresét kell fizetni, mint a nyár végén, a gazdák mégsem örülhetnek felhőtlenül, mert a termés nagy részét már az aratást követő időszakban eladták.

Az idei búzatermés 3,7-3,8 millió tonna volt, szemben az átlagos 4,5-5,5 millió tonnával. A kieső orosz búza miatt is a emelkedett a világpiacon a gabona ára. Az aratás után az új termés még tonnánként 32 ezer forintért cserélt gazdát, jelenleg ez az összeg már eléri a 60 ezer forintot is. (Ezek a gabonaárak áfa nélkül értendők.)

Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke elmondta, a termelők többsége már az aratás után eladta a gabonáját, így csak kevesen élhetnek a magas búzaárak jelentette előnyökkel. A hazai búzaárra jelentős hatással vannak a világpiaci árak, s ezek most felfelé tartanak.

Összességében a legtöbb magyar termelő számára idén a búza veszteséget hozott - mondta Vancsura József. A nedves időjárás miatt többet kellett költeni növényvédelemre, s az augusztusi, szeptemberi szállításra szerződött gazdák még a mostaninál jóval alacsonyabb áron értékesítették a búzájukat. Ha meg lett volna a várt hektáronkéánti 5-6 tonna, még a takarmány búza is behozta volna a ráfordításokat és némi nyereség is maradt volna a termelőnél, de nem jött be a számítás. A szövetség elnöke úgy becsülte, a gazdáknál pillanatnyilag legföljebb félmillió tonna búza lehet raktáron.

Vancsura jelezte, a világpiaci tendenciák jövőre is emelkedő gabona árakat jeleznek, s a búza 2011-ben elérheti a tonnánként 70 ezer forintot. A szövetség elnöke jövőre az idei egymillió helyett 900 ezer hektár búzával számol. Az őszi vetés jól sikerült, szépen csíráznak a magok, de az időjárástól még sok függ az aratásig.

Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára is megerősítette, bajban vannak a feldolgozók, a malmok. A költségek, így a gabona ára is emelkedett, míg a forgóeszköz-hitelállomány ezt nem tudta követni. A feldolgozók a mai gazdasági környezetben csak nehezen juthatnak hitelekhez, ráadásul a drága búza miatt azonos keret mellett ebben az évben kevesebb gabonát tudnak vásárolni, mint tavaly az év hasonló időszakában. A főtitkár hozzátette, idén nyáron már az aratás után kezdett fölfelé kúszni a búza ára és gyorsan elérte a tonnánként 50 ezer forintot.

A malmok igyekeznek érvnyesíteni költségnövekedésüket, s amelyiknek ez sikerül, az talpon marad, amelyiknek nem, az tönkremehet és a Cerbona sorsára juthat - jegyezte meg Pótsa Zsófia. A feldolgozók helyzetét nehezíti, hogy elsősorban egy olyan ágazattal kellene elfogadtatnia a magasabb liszt árakat, a sütőiparral, amely maga is bajban van. Sok pékség táncol a csőd szélén. A szövetség főtitkára is elkerülhetetlennek tartja a liszt árával párhuzamosan, ha nem is egy időben, a sütőipari termékek drágulását.

A termelő most előnyösebb helyzetben van, hiszen ha a malom nem veszi meg a kenyérgabonáját a piaci áron, eladja egy exportőrnek. Az üzletláncok azonban egy ideig korlátozhatják a liszt árát. Figyelembe kell venni a vásárlóerő gyengélkedését is, mert a hazai vevő igencsak árérzékeny.

Szerintem az is visszás helyzet, hogy egy alapanyag áfája magasabb, mint a végterméké, vagyis a búzáé, liszté 25, a kenyéré 18 százalék - említette Pótsa Zsófia.

A tavalyi áthúzódó készletekkel együtt négymillió tonna búza lehetett az aratást követő időszakban. Ebből a malomipar igénye 1,2-1,3 millió tonna. Takarmánybúzának az állattartók felvásárolhatnak 700-800 ezer tonnát, s vetőmagnak, egyéb ipari felhasználásra 300-400 ezer tonna búza kell. Elvileg a fennmaradó mennyiség mehet kivitelre. Amennyit a hazai igény kielégítését szolgáló búzából exportálnak, annyit be is kell hozni.

A malomiparnak még a következő aratásig 600-700 ezer tonna gabonára lenne szüksége. Kérdés, meg lesz-e hazai termésből, vagy a határon túlról kell majd beszerezni legalább egy részét?

AGROLINE