Dán disznók teszik tönkre a gazdákat

Tizenöt százalékkal esett vissza az elmúlt hónapokban az élő sertés felvásárlási ára. Az alacsonyabb alapanyagárból a vásárlók nem érzékelnek semmit. Ki nyeli le a hasznot, kérdezik az állattartók.

A kereslet átalakult, és ez hatással van a sertéstartásra is. Ma már minden harmadik jószág, amit itthon a feldolgozók átvesznek, importból származik. Ennek nem az az oka, hogy nagyobb hasznot remélnek, hanem, hogy nincs elég hazai. Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint a vágások száma közel huszonöt százalékkal csökkent a múlt évihez képest, és harminc százalékkal kevesebb magyar sertést vásároltak fel a vágóhidak.

Jelenleg nettó 290-300 forintot adnak egy kiló élő sertésért, szemben a 2009-es májusi 420 forinttal. Lengyel Lóránt németkéri termelő hangsúlyozta, ez az ár a nagytermelőkre vonatkozik, akik nagy tételben, kiváló minőségű sertést (55 százalék feletti a húskihozatal) tudnak biztosítani a feldolgozók felé.

A hiányzó sertéshúst főként Hollandiából, Dániából pótolják a hazai húsipari cégek. Az említett országokból a magyarnál is olcsóbb áron érkezik az alapanyag. Lengyel Lóránt szerint alacsonyabb költségekkel (adó, járulék, illetékek) és magasabb támogatással dolgoznak a dán gazdák.

Soltész Gyula, a Naki Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója szerint kilónként 40 forintot buknak jelenleg a sertéstartáson. Spórolni sok mindenen már nem tudnak, hiszen a termelési költség hatvan százalékát a takarmány teszi ki, aminek jelentősen megugrott az ára. Az árpa tonnájáért 50, a búzáért 55, a kukoricáért pedig közel 60 ezer forintot kérnek.

A laikus erre azt kérdezné, ha ráfizetéses, akkor miért csinálják? A válasz Soltész Gyula szerint egyszerű, felépítettek egy korszerű üzemet, hitelt, támogatást kaptak, embereket foglalkoztatnak, hosszú távra terveztek. Családok megélhetése függ tőlük, nem lehet hol abbahagyni, hol folytatni a munkát. "A termelési folyamatokat úgy kezeljük, hogy az év közbeni hullámvölgyeket ki tudjuk védeni" - mondta Soltész Gyula. Az viszont a termelők szemét szúrja, hogy miközben tőlük egyre olcsóbb áron veszik át a minőségi sertést, addig az árak mérséklődése a boltokban nem tükröződik.

A húsboltosok két tűz között vannak, egyrészt a termelőknek, másrészt a vásárlóknak is szeretnének megfelelni, mondta több általunk megkérdezett vállalkozó.

"Évek óta ugyanattól a termelőtől vesszük a sertést, így pontosan tudjuk, hogy kiváló alapanyagra számíthatunk. Csak úgy tudunk versenyezni a multikkal, hogy mindig friss és minőségi árut kínálunk" - mondta egy kereskedő. "Régen vidéken mindenki disznót tartott ma már ez nem jellemző. És az is megváltozott, hogy nem kilóban, hanem szeletben kérik inkább az emberek a húst" - tette hozzá.

AGROLINE