A mezőgazdasági vállalkozások és egyéni gazdaságok adózás előtti eredménye csökkent, az élelmiszeriparé – meglepetésre – több mint 60 milliárd forinttal nőtt 2009-ben – derül ki a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) elmúlt évről készített agrárjelentéséből. A mezőgazdaság részesedése a GDP-termelésen belül 2,5 százalékra zsugorodott, mivel a termelés és az árszínvonal is csökkent. Némileg javult ugyanakkor a relatív agrárgazdasági foglalkoztatási és beruházási helyzet. Az élelmiszeriparban ugyanakkor a nyereségesség ellenére folytatódott a drasztikus belföldi piacvesztés: mára az iparág az uniós csatlakozási előtti hazai értékesítési lehetőségek csaknem 30 százalékától esett el, miközben exportteljesítménye növekszik. A hazai agrár-külkereskedelem a globális pénzügyi-gazdasági válság ellenére kevéssé szűkült, így a pozitív agrárszaldó is csak kismértékben romlott. Az agrárjelentés elkészítését az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény írja elő az agrártárca számára. A 2009-ről szóló dokumentumot ma kezdi tárgyalni a parlament mezőgazdasági bizottsága.
Az agrárjelentés szerint a mezőgazdasági vállalkozások tavaly 36 milliárd forintos adózás előtti eredményt értek el, szemben a 2008-ban regisztrált, 86 milliárdos teljesítménnyel. Az egyéni gazdaságok szintén kevesebb, 43 milliárd forintos össznyereséget mondhattak magukénak az egy évvel korábbi 71 milliárd forint helyett. Az élelmiszeripari ágazatban viszont a több éve tartó jövedelem-visszaesési trend megtört 2009-ben. Az iparág 2008-ban 10,5 milliárd forintos veszteséget könyvelt el, míg az elmúlt évben 53 milliárd forintos nyereségre tett szert. Ehhez hozzájárult, hogy a vállalkozások ráfordításai nagyobb mértékben csökkentek az értékesítés nettó árbevételénél. A VM a több mint 60 milliárd forintos javulást meglepetésnek minősíti, de hozzáteszi: az eredmény elfed számos mögöttes ágazati problémát, így a helyi élelmiszeripari termékek visszaszorulását vagy a piacra jutás tárgyi és együttműködési nehézségeit is.
Az agrárgazdaság nemzetgazdasági szerepe összességében az elmúlt évben is zsugorodott – állapítja meg a jelentés. A mezőgazdaság GDP-termelésen belül részaránya 3,7 százalékról 2,5 százalékra csökkent, míg az élelmiszeriparé kismértékben (2 százalékról 2,1 százalékra) nőtt. Javult viszont a helyzet a foglalkoztatásában és a beruházásoknál, amelyeknél a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban is bővülés következett be.
Az előzetes adatok szerint tavaly a mezőgazdasági termelés mennyisége 10 százalékkal csökkent, ezen belül a növényi termékeké 15 százalékkal, az élő állatoké és állati termékeké 2,3 százalékkal esett vissza. A termelőiár-színvonal eközben 9,5 százalékkal mérséklődött, amelyből a növényi termékek 13 százalékkal, az élő állatok és állati termékek 5 százalékkal részesedtek. Így a mezőgazdaság teljes kibocsátása tavaly 1621 milliárd forint volt, folyó áron számítva 17,6 százalékkal alacsonyabb a 2008-asnál. A teljesítménycsökkenést elsősorban a gabonafélék és az ipari növények termésmennyiségének és árának visszaesése okozta.
Az értékesített mezőgazdasági termékek mennyisége ugyanakkor az elmúlt évben alig maradt el az egy évvel korábbitól. A 2008-asnál kedvezőtlenebb eredmények ellenére növénytermesztési és kertészeti termékekből 7 százalékkal többet vásároltak fel: gabonafélékből például 16 százalékkal, ipari növényekből 5 százalékkal nagyobb volt az értékesített mennyiség. Élő állatokból viszont 9 százalékkal, állati termékekből 11 százalékkal kevesebbet vásároltak fel az előző évihez képest.
A tárca jelentése szerint az élelmiszeriparban – az eredményjavulás ellenére – tavaly is folytatódott a belföldi értékesítés drasztikus visszaesése. A 2008-ban kimutatott 8,3 százalékos piacszűkülést tavaly további 4,6 százalékos csökkenés követte. Ha pedig az uniós csatlakozás előtti utolsó teljes évet – 2003-at – vesszük száz százaléknak, az iparág összes értékesítése csaknem 20 százalékkal, belföldi értékesítése mintegy 28 százalékkal esett vissza – szögezi le a minisztérium.
Az élelmiszer-, az ital- és a dohányágazat termelési mennyisége 2 százalékkal csökkent 2009-ben, de e változás a VM szerint kismértékűnek tekinthető, mivel az összes hazai ipari termelés a világgazdasági válság hatására 17,8 százalékkal mérséklődött az elmúlt évben. Az ágazat értékesítési mennyisége összességében 2 százalékkal csökkent, mert a belföldi piacvesztést 4,8 százalékos exportnövekedés kompenzálta.
Az adatok szerint tavaly az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban és a csomagküldő kiskereskedelemben 7282 milliárd forint értékű árut forgalmaztak, amelynek 45 százaléka (3294 milliárd forint) az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben bonyolódott le. Az értékesített élelmiszer-mennyiség 4 százalékkal csökkent az előző évhez képest, míg a fogyasztói árak 4,4 százalékkal nőttek. A 2008-ban kiugró áremelkedést produkáló termékek – a tejféleségek, az étolaj és a liszt – kivételével minden fontosabb árucikk ára emelkedett.
Az agrár-külkereskedelem tavaly kevésbé esett vissza, mint a globális pénzügyi-gazdasági válságot lényegesen jobban megsínylő ipari- és szolgáltatási szektor eredménye. A nemzetgazdasági export euróban számított értéke 19 százalékkal, az importé 25 százalékkal csökkent, míg az agrár-külkereskedelem export- és importértéke csak 12 százalékkal esett vissza 2008-hoz képest. Így a nemzetgazdasági exportból az agrárgazdaság részesedése 8,6 százalékra emelkedett, és a 6,1 százalékos import részarány is jó eredménynek számít.
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele tavaly 5112 millió, behozatala 3395 millió eurót tett ki. Így a külkereskedelmi mérleg aktívuma 1716 millió euró volt, és ez az egy évvel korábbitól 205 millió euróval maradt el. Forintban kifejezve az agrár- és élelmiszer-ipari termékek kivitelének értéke 1437 milliárd forintot, az importé 951 milliárd forintot ért el, ezáltal a kereskedelmi mérlegtöbblet 486 milliárd forintot tett ki.
AGROMONITOR
