Nem is veszett nyoma a kolontári tojásnak

Raktárba került, nem veszett nyoma az iszapkatasztrófa idején Kolontárra szállított spanyol tojásnak, és az azt megrendelő helyi cég sem sértette meg a szabályokat, állapította meg a Veszprém Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal. Az ügyben a Baromfi Terméktanács tett bejelentést, a szervezet szerint felmerült a gyanú, hogy a jelöletlen spanyol tojást magyarként feltüntetve akarták forgalomba hozni. A cég vezetője azt mondta: a tojásléüzembe kellett a szállítmány, ahol a szabályok szerint felhasználhatnak pecsét nélküli tojást.

Október 4-én egy spanyol és egy lengyel, jelöletlen tojást szállító kamion érkezett Kolontárra. A kamionok azonban nem tudtak bejutni a faluba, mert délben átszakadt a vörösiszap-tározó gátja, és a települést lúgos, vörösiszapos víz öntötte el.

A faluban álló tojáscsomagoló és pasztőrizáló üzemnek szerencséje volt. Az élelmiszerláncoknak is beszállító, milliárdos forgalmú üzem dombon áll, így a vörös áradat nem öntötte el teljesen, csak súrolta a területet, de így is hatalmas károk keletkeztek. Az üzem dolgozói és tulajdonosa is részt vettek a mentésben, több sérültet az üzembe menekítettek. Fuchs Zsolt tulajdonos vitte kórházba azt az asszonyt, akinek karjából tépte ki csecsemőjét az iszap. Fuch Zsolt 82 éves nagymamáját háza ablakán sodorta ki a víz, holttestét a halastónál találták meg.

Miután az üzem nem tudta átvenni a tojásszállítmányt, a lengyel beszállító telefonon, a spanyol Ovo Market Espana S.L. nevű cég pedig e-mailen ajánlotta fel az árut több hazai cégnek, köztük a Gyemely Tojás Kft-nek. A spanyolok október 6-án a következő e-mailt küldték körbe: "Arra kérjük Önöket, jelezzenek vissza, ha meg tudnak venni egy kamionnyi jelöletlen tojást 0,56 eurós kilogrammonkénti áron".

Egy nappal később a Gyermely Kft. érdeklődésére a spanyol cég már azt válaszolta: a tojást eladta, de a vevőt nem nevezte meg. A jelöletlen spanyol tojásszállítmány így - legalábbis az akkori ismeretek szerint - „nyomtalanul eltűnt”.a hazai piacon. A spanyol ajánlatot két helyről is megküldték a Baromfi Terméktanácsnak. A szervezet ezután bejelentést tett a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak és a VPOP-nek.

A terméktanács szerint felmerült a gyanúja, hogy a kolontári vállalkozás a jelöletlen tojást át akarta csomagolni, és magyar regisztrációs számmal ellátva „magyar termékként” kívánta forgalmazni az importált termékeket. Csütörtökön az MTI-nek Földi Péter, a Baromfi Terméktanács szaktanácsadója elmondta: a pecsét nélküli tojások behozatalának az teremt piacot, hogy Magyarország tojástermelése az utóbbi években jelentősen lecsökkent. Az áruházláncok levitték az árakat, emiatt sokan abbahagyták a tojástermelést, az olcsó import mennyisége ugyanakkor növekedett.

A kolontári cég vezetője a leghatározottabban visszautasította a terméktanács vádjait. "Mi két magyar cégtől rendeltünk jelölt és jelöletlen tojást. Az egyiket a csomagolóüzemnek, a másikat a tojásléüzemnek, ahol a szabályok szeint fel lehet használni jelöletlen tojást. Azt mi nem tudjuk, hogy a magyar cégek kivel állapodtak meg a szállításról" - mondta az Indexnek Fuchs Zsolt.

A cégtulajdonos a konkurencia áskálódásának tartja az ellenük felhozott vádakat: "Megdöbbentő, hogy a katasztrófa napjait valakik ilyen vádak elterjesztésére használták fel." A cégtulajdonos szerint a félreértést az információhiány okozhatta. "Korábban kiléptem a Baromfi Terméktanácsból, mert nem láttam értelmét, hogy fizessem a több millió forintos tagdíjat. A terméktanács nyilvántartásában valószínűleg nem szerepel, hogy a vállalkozás nemcsak tojáscsomagolással, tojáslé előállításával is foglalkozik" - közölte a cégtulajdonos.

A kolontári vállalkozás rendszeresen vásárol külföldről étkezési tojásokat a nagy hazai áruházláncoknak, mivel a belföldi tojástermelés már nem fedezi az igényeket. Fuchs Zsolt azt mondta: általában a behozott termékek 10-15 százalékát kell visszautasítaniuk jelölési hibák miatt.

A Kolontárra érkező jelöletlen tojás egy másik megyében raktárba került, ezt a beszállító szabályosan bejelentette a hatóságoknak, mondta az Index kérdésére Péter Katalin, az ügyet vizsgáló Veszprém megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) élelmiszer-higiénikus főállatorvosa. A hivatal megállapította azt is, hogy a spanyol jelöletlen tojás ipari felhasználásra érkezett Kolontárra, s az ott működő cég ezt a tojásléüzemében szabályosan használhatta volna fel. A cég pasztőrizált termékeit nem Magyarországon, hanem a külpiacokon értékesíti.

A tojáslé fontos alapanyag a pék- és cukrászati termékek gyártásánál és a kereskedelmi és üzemi vendéglátásban.

AGROLINE