A baromfiudvar reneszánsza

A hét végén tartják Siófokon a tojásfesztivált, ahol mindent meg lehet tudni a „legegyszerűbb konzervnek” tartott élelmiszerről. A magyar tojástermelőknek azonban nem sok okuk lehet az ünneplésre: az uniós csatlakozás vesztesének tartják magukat, és sokan csapásként élik meg azt is, hogy 2012-ig húszmilliárdot kell költeni a telepek korszerűsítésére, különben bezárhatnak.

A tyúktartók egyre nagyobb aggodalommal szemlélik a naptárat: az Európai Unió ugyanis 2012 januárjáig adott határidőt, hogy a tojásokért tartott szárnyasok szűk ketreceiket tágasabbra cseréljék, vagy olyan baromfiudvarba engedjék őket, ahol nem összezárva, hanem szabadon kapirgálhatnak.

Földi Péter, a Magyar Tojásszövetség alelnöke a Népszabadságnak elmondta, az EU mintegy 353 millió tyúkjának harmada biztos, hogy a régi ketrecében lesz akkor is, ha az Európai Bizottság kitart az átállás eredeti időpontja mellett. Magyarországon is hasonló a helyzet. Az átállás hatalmas összeget emészt fel. De nincs visszaút, jelen állás szerint az állatvédők érvei az erősebbek, így a teljesebb tyúkélet miatti állatjóléti reform következtében az új, tágas ketrecben aktív életük egy éve alatt végre felegyenesedhetnek a tollasok, s kapnak tojófészket, ülőrudat, karomkoptatót, kaparóteret, szóval mindazt, amitől a tyúkok kedvet kapnak a tojásrakáshoz. A ketrec alján, a rácson már kényelmesen álldogálhatnak, nem úgy, mint az eddigi, inkább kalodára emlékeztető, ferde aljzatú, rácsos tákolmányokban, amelyekben fel sem tudnak egyenesedni.

Az állatvédők szerint a változások után talán már elviselhető lesz a tyúkélet. Sok múlik azon is, hogy az Európai Bizottságot sikerül-e újabb haladékról meggyőzni – ha nem, akkor biztos sok tojástermelő nem vállalja a többletköltséget, és felhagy a tyúktartással. A Magyar Tojásszövetség információi szerint áruhiánnyal és a tojás drágulásával járhat a kötelező tyúkketrecváltás. Földi Péter alelnök beszámolt azokról az uniós tapasztalatokról, melyek szerint az új ketrecben tartás a beruházás költségétől függetlenül egy centtel, vagyis több mint két és fél forinttal drágítja egyegy tojás önköltségét. Az átálláshoz mintegy 20–22 milliárd forintra volna szükség, amelynek forrását ma még nem látják az ágazatban. A növekménybe csak a ketreccserét számolták, de Földi Péter emlékeztetett arra is: ha a tojástermelő nem akarja az állományt csökkenteni, akkor további költségekkel is számolnia kell, hiszen a nagyobb ketrecekhez nagyobb épületre is szükség van.

Véleménye szerint az átlagosnak mondható 2,3 milliós tojójérce-állományból legalább egymillió tojástermelő tyúkot nem tudnak majd a jelzett határidőre az unió által elvárt megfelelő körülmények között tartani Magyarországon. Most a tojáspiacra termelő magyar tyúkok 60 százaléka még a régi, szűk ketrecben szorong, 15 százalékuk már a kényelmesebb, feljavítottban, s már az is fejlődésnek számít, hogy minden negyedik tyúk mély almos ólakban él. Az alelnök úgy véli, hogy most 25 ezer szárnyas kapirgálhat a természethez közeli szabad tartásos technológia szerint épült ólak környékén.

Magyarország – amely korábban teljesen önellátó volt tojásból – két éve már importra szorul. A termelők mintegy 2,4-2,5 milliárd darab étkezési tojást állítanak elő évente, amelyhez további mintegy 200 millió importtojást hoznak külföldről, hogy a belföldi fogyasztást fedezni lehessen. Az átállástól a szakemberek tojáshiányt várnak, ez egyébként kiderült akkor, amikor Ausztria, Németország és Hollandia tavaly átállt a tyúkkímélő módszerre. A visszaeső termelés jól jött a spanyol, francia és lengyel tojástermelőknek, mert emelkedő árak mellett növelni tudták exportjukat. Egyébként a konjunktúra a magyar piacon is éreztette hatását, mert a keresleti piacon 45 százalékkal emelkedtek az árak. Ez a magasabb árszint az idei húsvétig tartott, s akkor az átlagos tojásonkénti átvételi ár 21 forintról 15-re esett vissza. A piachoz értők szerint azért, mert eddigre állt helyre a német termelés és kereslet közötti egyensúly, és az ott már felesleges tojásokat rázúdították Magyarországra.

Az átállástól függetlenül a takarmányárak 30-40 százalékos emelkedése miatt a közeljövőben legalább 5 százalékos tojásdrágulásra kell számítani. Ami folytatódik, mert Földi Péter szerint további áremelkedést hoz az is, hogy bizonyára sokan döntenek úgy, hogy kiszállnak a tojásbizniszből, ezért Európa-szerte áruhiányra lehet felkészülni. A kereskedők néhány év múlva már nem bízhatnak az olcsó importban, ugyanis Lengyelországban, Hollandiában, Szlovákiában hasonló problémákkal kell a termelőknek megküzdeniük. Ezért is szeretnék közösen elérni, hogy az unió halassza távolabbi időpontra a ketreccsere idejét.

A Nemzetközi Tojásbizottság (IEC) szerint a drága ketrecmodernizációra válaszként bizonyára nő az alternatív és a szabad tartásos tojástermelés. Ezzel azonban csökken a felkínált áru mennyisége, és az árak emelkedésére lehet számítani. A prognózisok szerint Európában általánosak lesznek a mostanában még csak Ausztriára és a skandináv államok jellemző 50-60 forintnak megfelelő tojásárak.

Hogy ez miként hat az egy főre jutó hazai 260 darabos (évről évre apadó) éves tojásfogyasztásra, csak sejteni lehet. Magyarország minden bizonnyal hátrább sorolódik a világ tojásfogyasztó nemzeteit bemutató listán, amelyen három éve Mexikó, Kína és Japán mögött a negyedik helyen álltunk.

Vannak Magyarországon innovatív tojástermelő vállalkozások, egyikük a Gyermely Tojás Kft. Bokros Zsigmond, a Gyermely Zrt. elnöke elmondta, évekig tartott, míg bevezették a magyar piacon a márkázott tojás fogalmát. Beszámolt arról, hogy a hagyományos étkezési tojások mellett forgalmaznak úgynevezett prémiumtermékeket magas szelén- és E-vitamin-tartalommal is. Ezek egy-két forinttal növelik csak a tojások árát. A Farm Tojás már tíz éve állatbarát módon állítja elő a tojásokat.Kertész Tamás, a Farm Tojás Kft. ügyvezető igazgatója szerint a csoporthoz tartozó Egg-Land Kft. a Dunántúlon működtet – többek között mély almos – baromfitelepeket, ahol 350–400 ezres állománnyal gazdálkodnak. Rajtuk kívül a Biola Kft. 18 ezer tyúkkal, biotakarmány felhasználásával állítja elő a biotojást.
Melyik a jó minőségű rántottának való?

A fogyasztók vélekedése szerint a ketrecben termelt tojás a leggyengébb minőségű, a zárt istállóban, de padlón mély alomban tartott állatok terméke ugyan egy fokkal jobb minőségű, de az igazi jó minőséget a szabadban tartott tyúkok tojásaiban találja meg az ínyenc vásárló. Azonban az is igaz, hogy e szubjektív véleményt összehasonlító analízisen alapuló mérési adatokkal nem támasztották alá. A Baromfi Termék Tanács és tagszervezete, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége szerint az efféle szubjektív vélemény megalapozatlan. A tojás minőségét, összetételét takarmányozással lehet befolyásolni, de tartási móddal nem. Kapóra jött nekik, hogy a közelmúltban egy amerikai kutatócsoport, az Amerikai Mezőgazdasági Kutató Intézet (ARS) vizsgálataival azt igazolta, hogy nincs mérhető különbség a különböző típusú tojások között.

Teljesen mindegy, hogy milyen tojást vizsgáltak, közel egyforma volt a minőségük. A kutatócsoportnak egyébként az volt a feladata, hogy különböző termelési és takarmányozási körülményekből származó (ketreces, alternatív, szabad tartás) nagyméretű, fehér és barna héjú tojásokat hasonlítsanak össze, s meg kellett határozniuk, hogy van-e különbség a vizsgált tojások között.

NÉPSZABADSÁG