Kevesebb termés, magasabb ár

Folytonos szőlő-értékesítési gondok vannak az Egri Borvidéken is. Hajdan az Egervin volt a térségben termett szőlő zömének a felvevőpiaca. Csakhogy, amióta bezárt, a szőlőművelők a kereskedők fondorlatainak estek áldozatul. Így aztán, állandósult a bizonytalanság. A szövetkezéshez fűzött remények is meghiúsultak, most azonban rendeződni látszik a szőlészek és a borászok közötti kapcsolat.

Az Eger környéki szőlőhegyeken szeptember eleje óta tart a szüret. Szabóék Noszvajon most 18 cukorfokkal szüretelik a Kékfrankost. Az idén szőlőátvevő-helyre kerül a termés, ahonnan a kereskedők az Alföldre, Szlovákiába és Csehországba viszik a szőlőt.

- Egerben 5-6 felvásárló van, aki elszállítja az Egri Borvidékről a szőlőt, ugyanis erre a minőségre – úgy tűnik – itt, a borvidékünkön nincs kereslet – magyarázza a noszvaji Szabó Elemér. - A helyi borászatoknak nem kell ez a gyengébb minőségű szőlő, ami viszont gyengébb bort is feltételez a későbbiekben. Ugyanakkor a szőlőárakban az elmúlt évhez viszonyítva jelentős javulás történt, pontosan a keresleti piac miatt. Tavaly 30-50 forint között mozgott a szőlők ára fajtától függően. Idén ez az ár 75 forinttal indult, és jelen pillanatban 85 forintnál tart, ami egy stabil ár. Ez komoly növekmény, de az elmúlt évinél sajnos nem fog nagyobb jövedelmet adni, pontosan a mennyiségnek a hiánya miatt.

Az idei 50 százalékos terméskiesés nem általános, parcellánként változó. A térségben mért, eddigi, közel 1000 milliméternyi csapadék különböző módon hatott a szőlőtermésre. Jól látható, hogy ugyanazzal a technológiával termesztve a szőlőt, nagyon nagy különbségeket mutatnak az egyes dűlők, az egyes mikroklímai körzetek. A kötődés, a virágzás idején nem volt tökéletes, ezért ritkák lettek a fürtök. A permetezés, ahová a felázott talaj miatt nem lehetett bemenni, számos helyen megcsúszott, ezért növényvédelmi problémák is felmerültek.

GAZDAKÖR